Boissier Ödön Péter

Svájci botanikus, a M. T. Akadémia kültagja, született Genfben 1810 máj. 25., meghalt Valleyresben 1885 szept. 25. Sokat utazott É.-Afrikában (1849), de főleg Ázsia Ny-i részén (Kelet-Arábia, Palesztina, Kis-Ázsia 1842. 1846). A gyüjtött anyagot maga dolgozta fel s tudományos összeköttetései folytán rendkivül gazdag és becses herbáriumot gyüjtött, amely a mai herbáriumok közt párját ritkítja. A gyüjtött növényritkaságokat gyakran élő állapotukban is hazaszállíttatta s a valleyresi nyaralója mellett egész szikla- és csodakertet alakított. Legkiválóbb munkája a Flora orientalis, sive enumeratio plantarum in Oriente a Graecia et Aegypto ad indiae fines hucusque observatarum. 5. vol. in-8. Genevae 1867-1884. Ehhez járult a Buser R. vagyis a De Candolle genfi herbáriumának konzervátora utján megjelent Supplementum, Genf 1888. E kötet B. arcképével és életrajzával (irta Christ) kezdődik, s a B. herbáriuma épületének fényképeivel végződik. Ez a munka magyar flóra feldolgozásának is becses és használt forrása, mert sok keleti növény hazánkban is terem, másrészt B. mellékesen hazánkat is érintette (Orsova) s innen a Cirsium Siculumot (Spreng.) említi, noha mi ott még meg nem találtuk, de Haymalddal a Frivaldszky Imre originaleiért, Jankával és Borbással gyakori levelezésben állván, B. a magyar flórának némely növényét is megvilágosította. Mintegy 5990 növényt nevezett meg. Gyüjteményét veje, Barbey V. saját gyüjteményével, s B. gazdag könyvtárával együtt a Genfi-tó mellett fekvő Jordils nevü helységben egészen vasból és kőből épített tűzmentes szép épületben állította fel. B. életrajzát többen (De Candolle, Christ, Ascherson), hazánkban Kanitz (M. Növénytani Lapok 1885), bővebben pedig Haynald (u. o. 1889 és a M. Tud. Akad. Emlékbeszédeiben, V. köt. 7. sz.) írták meg. B.-nek keresztnevéből is alkottak Edmondia Cass., Bge., Cogn. génusznevet.

Forrás: Pallas Nagylexikon