Boissier Gászton

Francia filologus és szépiró, szül. Nimesben 1823 aug. 15. Párisban tanult és miután Angoulemeban és szülővárosában tanítói minőségben működött, 1857. Párisba költözött, hol a College de Charlemagne, később pedig a College de Franceban és az Ecole normaleban az ókori irodalmat és a szónoklattant adta elő. 1876 óta az akadémia tagja Művei, melyek nemcsak izlésteljes stilusáról, hanem alapos tudományáról is tanuskodnak, ezek: Le Poete Attius (Páris 1857; Tézis); Étude sur la vie et les ouvrages de M. T. Varron (1861); Recherches sur la maniere, dont furent racueillies et publices les lettres de Cicéron (1863); Cicéron et ses amis, étude sur la société romaine du temps de César (1865 8. kiad. 1884. Magyarra ford. Csiky Kálmán. Bpest 1876); La réligion romaine d"Auguste aux Antonins (1874. 2. köt. 3. kiad. 1883); L"opposition sous les Césars (1875. Magyarul a Bpesti Szemlében és az Olcsó könyvtárban); Promenades archéologiques. rome et Pompéi. (1880. Magyarra ford. Molnár Antal, Bpest 1883); Nouvelles promenades des archéologiques. Horace et Virgile (1886 Vergil, magy. fordította Végh A. (Olcsó könyvtár); Madame de Sévigné (1887. A «Grands Écrivains» egyik kötete); L"affaire de l"autel de la victorire (Revue des deux mondes (1888 jul.); La conversion de St. Augustin (u. o. jan. füzet); L"études d"histoire religieuse. Manteau de Tertullian (u. o. 1886 jul.); Prudence (u. o. jan.); Christianisme de Boece (Journal des Savants. 1889 aug. es kül. lenyomatban); Christianisme et l"invasion des barbares (Revue d. deux Mondes 1890. 3. cikk); La fine du paganisme (2 köt., 1891); Saint Simon (Páris 1892). A College de France 1892. december havában Rénan helyébe B.-t választotta élethosszig adminisztrátorának.