Bojtorján
v. bojtorvány (hasonló képzésnek látszik a tátorján, Lappa
Tourn., Arctium L.), a csövesfészkesek kórója, kétnyári gyökérrel, nagy
levelekkel (keserü lapu) sátorozón v. fürtösen sorakozó virágfészkekkel, melyek
pikkelyeinek horgas vége a B.-t valamennyi rokon génuszától elválasztja s a
B.-csomók egymással is összetapadván, nyáron és őszön át a juh, kutya stb.
szőrét egészen tele ragadja. Virágai rendesen piros, gyümölcse hoszas-tojásdad,
többszörös bóbitával Európában és Ázsiában 6-7 faja, nálunk 4 terem. A B.
hatalmas gyökerével a földet nagyon kiszíja, sőt a jobb takarmányfüvet is
elnyomja, azért réten, legelőn és mívelt talajon káros kóró. Ellenben egész
félméter hosszu, fent 2 cm.-nél is vastagabb gyökere kevésbbé ágas, kivül
szürke-barna, belül fehéres, nyersen kissé csipős izü, szárítottan fanyar,
nyálkás-édes. Tartalma inulin, kevés cserzősav és cukor, azért néhol friss
hajtásával együtt főzeléknek készítik el. De már a régiek is vértisztító
orvosságnak használták (radix bardancae), ma inkább a nép kuruzsol vele,
nevezetesen mint hajnövesztővel ámítanak. A B.-gyökér része a faital-nak
(decoctum lignorum), mely mint vizelhajtó és izzasztó szer bőr- és mellbetegség
ellen használatos, a drága sarsaparillát is pótolják vele. A japáni Lappa
edulis Sieb, gyökere és fiatal hajtása jóizű és tápláló főzelék; Jáván a
németalföldiek már kétszáz év óta termesztik (japáni artifiola). A mi Lappa
officinalis-unkhoz hasonlít, hasonló helyeken is terem, de eddig még nem
sikerült meghonosítani. Beyteh a Tribulus-t és Xanthium-ot is B.- nak nevezik.
- Apró-B., 1. Párlófű.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|