Boka

Hires magyar népzenész (cigány) család, mely e század első negyedében tünt fel. A családi hirnév megalapítója Boka Sámuel volt, a Tisza-vidéken. Szül. Debrecenben 1808., megh. 1860 jul. 21. kora gyermekségében feltünt nagy zenei tehetségével. Fénykorát a 40-es és 50-es években élte főleg Debrecenben, hol állandóan letelepedett. Bihari után nem volt nála hivebb értelmezője a magyar zenének. Sokan messze vidékről is csak azért látogattak el Debrecenbe, hogy őt hallhassák. Tisztességes vagyonra tett szert, mert takarékosan és szolid családi életet élt. Midőn a muszkák 1849-ben Debrecent fölprédálták, az ő háza s vagyona is tönkre ment, kedvenc hegedüjével együtt, de az elnyomatás éveiben mint az alföldi magyarság vigasztalója ismét jelentős vagyonhoz jutott. 1845. Debrecen városa, érdemei elismeréseül, polgárai közé igtatta. 1857. pedig alföldi tisztelői, Recsky András indítványára, Latkóczy Lajos jeles festőnk által olajba festették arcképét s azt a nemzeti muzeum képtárának ajándékozták. Több elévülhetlen szépségü magyar dalt szerzett s hozott forgalomba. Ilyen a «káka tövén» címen ismert dal, melyet Ibrányi Ferenc bemondása után öntött formába. Legmaradandóbb emlékét azonban «Boka kesergője» cimü nagy hallgató magyarjával hagyta hátra, melyet régi magyar dalmotivumokból és saját gondolataiból oly geniálisan szerkesztett össze, hogy az a magyar zeneirodalomnak örökké értékes gyöngyét képezi. Sok tagu családjának két nő tagját két szintén hírneves primás vette nőül; az egyiket a még manapság is szereplő Balázs Kálmán, s a másikat a korán elhunyt Patikárus Ferkó, ki a 60-as éveknek volt sokat kitüntetett zenésze. Elsőszülött fia: ifj. B. Károly szintén hires és képzett zenész volt, ki több éven át, mint besorozott honvéd a hires Dom Miguel ezred zenekarában szerepelt őrmesteri ranggal. Később hazakerülvén: önálló zenekart szervezett s azzal több izben diadalmasan bejárta a külföldet sőt még Amerikát is. Néhány évvel ezelőtt halt meg. Fia: B. Samu ma is a fővárosi zenekarok legkitünőbbjei közé tartozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon