Boka
(malleolus, azaz kis kalapács v. bunkó, mely nevet a rómaiak
különféle kiemelkedés megjelölésére használtak), a két lábszárcsont
mindegyikének, a sípcsontnak és szárkapocsnak az alsó végén kiemelkedő és a
bőrön át jól kiérezhető megvastagodása. - B. az állatnál nem az ember
bokájának, hanem az első ujjperecnek (a kéz v. lábfej és az ujjak között levő
izületnek) megfelelő végtag részlet, mely a szárcsontok alsó, a csüdcsontok
felső végei, leginkább azonban az egyenlítő csontok által alkottatik. A boka
jó, ha különösen hátul széles, továbbá tiszta és szikár, ellenben hibás, ha
keskeny, elgömbölyödő vagy duzzadt. - Bokaszőr, a ló bokájának hátsó felületén
levő hosszabb szőr, mely igen nemes lovaknál hiányzik. - Bokázás az, midőn a ló
futás közben összeüti a bokáit. Ezen néha megfelelő patkolás által lehet
segíteni, v. bokázó-bőrnek a bokára való csatolása által. - Bokázásnak mondják
még a magyar táncnak egyik figuráját.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|