Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
bokaízület fetlock joi...

Magyar Magyar Német Német
Bókai... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bókai

1. Árpád, egyetemi orvostanár a budapesti egyetemen. Született Pesten 1856. Doktorrá avattatott 1879. Eleinte Balogh Kálmán segédje volt a gyógyszertani tanszéknél, majd Korányi Frigyes tanár mellett működött mint tanársegéd. 1883. egyetemi dócense lett a belgyógyászati diagnosztikának. Ugyanebben az évben mint rendes tanár nyert meghívást a kolozsvári egyetemre, hol 7 éven át működött, gyógyszertant és általános kórtant adva elő. 1890. Budapestre nevezték ki a gyógyszertan rendes tanárává. Főbb munkái: Dolgozatok a kolozsvári Ferenc József tud. egyetem gyógyszertani és ált. kórtani intézetéből (1. köt. 1888); Újabb gyógyszerek (Budapest 1891); Vénygyüjtemény, mely 3 év alatt 4 kiadást ért. Szerkeszti a Magyar Orvosi Archivum-ot. Szerkesztette a Korányi Frigyes 25 éves tanári jubileumára kiadott Jubiláris dolgozatokat 1891.

2. B. János idősb. a gyermekgyógyászat egyet. ny. r. tanára, a pesti Stefánia szegény-gyermek kórház igazgatója, szül. Iglón (Szepes vm.) 1822., megh. Budapesten 1884 okt. 20. Az orvosi tanfolyamot Pesten és Bécsben végezvén, 1847. Pesten doktorrá avattatott. 1847. a gyermekkórház segédorvosa lett Schoepf-Merey tanár mellett, majd ennek az országból való távoztával ideiglenes, 1852. pedig a kórház rendes igazgató-főorvosává választatott. 1861. magántanárrá képesíttetett, 1867. a gyermekgyógyászatnak ny. rendkívüli, 1873. érdemei elismeréseül ugyanannak nyilv. rendes tanárává nevezték ki, jóllehet, hogy a gyermekgyógyászatnak rendszeresített tanszéke nem volt. 1872. kir. tanácsosi címmel, 1884. (az új kórházi épület felavatása alkalmából) a III. oszt. vaskorona-renddel tüntették ki. 1868-74-ig a budapesti orvosegylet elnöke, azonkívül a m. orvosi könyvkiadótársulat alelnöke és igazgatósági tagja volt. 1877. a közegészségügyi tanács tagjává neveztetett ki. Az irányában fennállott bizalomnak tanuja az a kitüntetés is, mely azzal érte, hogy Balassa tanár halálával a királyné Mária Valéria főhercegnő orvosi gondozását ő reá bizta. Tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának, preszbitere volt az ágost. ev. magyar egyháznak. A gyermekkórház új épületének létrehozása az ő érdeme. Az ő fáradhatlan munkássága nyerte meg ennek az intézetnek a királyi család, a kormány s az emberbarátok pártolását. Életében mint gyakorló orvos a közönség és orvostársai egyforma nagyrabecsülésével találkozott. Ő tekinthető a gyermekgyógyászat megalapítójának hazánkban. Külföldön is jő hire volt. Irodalmi munkássága felöleli a gyermekgyógyászat minden tárgyát; értekezései és monografiái a garatmögötti tályogokról, a garatmögötti mirigylobról, a húgykövekről stb. Orvosi Hetilapban, a magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtárában, a Jahrbuch für Kinderheilkunde-ban s Gerhardt würzburgi tanár Handbuch der Kinderkrankheiten c. gyüjtőmunkájában jelentek meg.

3. B. János ifj., rk. egyetemi tanár s a budapesti Stefánia gyermekkórház igazgató-főorvosa, fia néhai id. Bókai János egyetemi tanár és gyermekkórházi igazgatónak, szül. Budapesten 1858. Tanult a budapesti egyetemen, doktorrá avattatott 1880. A Stefánia gyermekkórházban 1883. rendelő főorvossá, 1884. helyettes igazgatóvá, majd atyja elhalálozása után igazgató-főorvossá választatott. Az egyetemi dócensi címet 1885. nyerte el, rendkívüli tanárrá 1891. neveztetett ki. 1892 január óta rendkívüli tagja az orsz. közegészsegi tanácsnak. 1885 óta a lipcsei Jahrbuch für Kinderheilkunde szerkesztő-bizottságának tagja. Szakba vágó dolgozatai hazai és német lapokban jelentek meg. Munkálatainak egy része két önálló kötetben jelent meg: Gyermekgyógyászati kórrajzok és Közlemények a heveny fertőző kórokról címen. Magyarországon a croup operativ kezelésében B. alkalmazta először az amerikai O"Dwyer-féle intubációt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is