Bőke
Gyula, a fülgyógyászat ny. rk. tanára a budapesti egyetemen,
szül. Tatán 1832. Az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta s u. o. lett
doktorrá 1858. Ezen évtől 1860-ig a bécsi közkórházban Siegmund és Hebra
mellett mint segédorvos működött; ezután 2 évet töltött Tröltsch vezetése
mellett Würzburgban a fülgyógyászat elsajátíthatása céljából. 1862. visszatért
Budapestre és a fülgyógyászat terén uttörően kezdte a Rókus-kórházi fülbetegek
gyógyítását. A fővárosi tanács nevezett kórházba 1868. nevezte ki rendelő
orvossá s még abban az évben megválasztatott a Stefánia gyermekkórház
fülorvosává. 1868. lett magántanár, 1879. rendkivüli tanárrá nevezték ki, u. e.
évben az izr. kórház igazgatójává választatott meg, mely állásáról 1891.
lemondott. Elnöke az orvosi körnek, főv. bizottsági tag. Munkája: A
fülgylógyászat tankönyve. Nagyszámu kazuisztikus közleményei és értekezései
hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|