Boksa

Árpádkori magyar nemzetség, mely valószinüleg azon Boksu nevü izmaelita vezértől származott, ki Anonymus szerint Takson korában költözött be a volgamelléki Bulár földről. E nemzetségből származott a XII. század első felében élt Simon ispán, vagyis a monda szerint Micz bán, akit nem szabad összetéveszteni hasonnevü kortársaival, sem a Nagymartoni és Fraknói grófok ősével, az Arragóniából beköltözött bojoti Simon ispánnal, sem a Gertrud meggyilkolására összeesküdött Kathiz nembeli Simon bánnal, sem pedig Bánk bán magtalanul elhalt vejével, Simon ispánnal. A B. nembeli Simonnak hat fia volt, kiktől hét család származott, u. m. Tamás ispántól (1271-68) az Eszényi v. későbbi nevén eszényi és polyánkai Chapy (az eszényi ág kihalt a XVI. század végén, a polyánkai a XVII. század közepe felé), Boksától (1271-88) a Zerdahelyi (kihalt a XV. század vége felé), Dienestől (1271-85) az Agócsy (kihalt a XVI. század közepén) és a kismarjai és bocskói Bocskay, Detrétől (1271-87) a gálszécsi Széchy (kihalt a XV. század végén), Györgytől (1271-98) a most is virágzó sóvári Soós és ifjabb Simontól (1271-85) a Zrittey- v. Szürthey-család (1596.). A monda, melyet a XVI. sz. végén Szamosközi István s 1622. a Bethlen Gábor fejedelem neje, Károlyi Zsuzsánna fölött mondott halotti beszédében Alvinczi Péter kassai pap tartott fenn, regényes módon adja elő a hét család eredetét. E szerint Micz bán gróf v. Szamosközi szerint Simonith bán felesége sok időn keresztül magtalan volt. Egyszer egy szegény asszony kért tőle alamizsnát, ki egyszerre három gyermeket szült. A grófné megbotránkozva utasította el, szemére vetvén, hogy bizonyosan gonosz életet élt, mert lehetetlen, hogy egy férjtől egyszerre három magzata legyen. Az asszony megátkozta Micz bánnét, hogy legyen hát neki egyszerre 7 gyermeke. Ugy is történt, 1222. egyszerre hét fiut szült. A grófné megrettent, s elhatározta, hogy csak egy fiut tart meg, a többit pedig dézsába rakatta s egy öreg asszonynak adta át, hogy veszítse el őket. Micz bán éppen hazafelé lovagolt, midőn az öreg asszonnyal találkozott, s megtudván a dolgot, a vén asszonytól elveszi a gyermekeket, s birtokain szétosztva őket, neje tudta nélkül fölnevelteti.

Ez a monda valószinüleg német eredetü, de nem tudjuk kimutatni, hogy mik lehettek azon közös vonások, amelyek alapján Simon ispánra és fiaira alkalmazták, valamint arra sincs semmi adatunk, hogy Simon ispánt miért nevezi a monda Micz bánnak. A XIV. század első felében élt ugyan egy Micsk bán nevü főur, de ez az Ákos nemzetségből származott. A történet mit sem tud Simon ispán említett melléknevéről s az oklevelek nyomán is kétségtelen, hogy nem hét, hanem hat fia volt;a hetediknek állított Demeterről, kitől a Kövesdy családot származtatták a későbbi genealogusok, az oklevelek semmit sem tudnak. A Kövesdy-családot egyébként is tévesen kötötték össze a Boksa nemzetséggel, valamint a Ráskay-családot is; ez utóbbi a Gutkeled nemzetségből származott, s a tévedésre nyilván az adott okot, hogy a XVI. század folyamán Ráskai János és Sóvári Soós Margit fia Mátyás a ráskai Sós nevet fette föl.

Forrás: Pallas Nagylexikon