Boldogok szigetei
görög felfogás szerint távol a mélyfolyásu Ókeanosban fekvő
szigetek, melyeken egyes kiváló hősök gondatlanul, boldogan élnek, s hol nekik
háromszoros termést hoz a föld. Az ilyen hősök nem csupán lelki, hanem testi
életet is élnek, csakhogy tisztultabb testi életet. Mig tehát a világ
közönséges sora szerint a halandóknak nagy tömege a Hadésba kerül, a sötét
Erebosba a tévelygő psyché (lélek) e tulvilági rendeltetési helyére, addig az
olyan hősök, kik hatalmas isteneknek közeli rokonaik, a B.-re kerülnek. Nem
istenek azért, de istenekként (l. Apoteózis) halhatatlanok. A hésiodosi
felfogás szerint a Trója és Téba falainál harcolt hősöknek egyik részét a
Hadésba küldte Zeus, másik részöket a B.-re telepítette, hol Kronos uralkodik
felettök. Más neve csak az Elysiumnak (l. o.) az elysiumi sikságnak. Achilleus
(Antilochos, Patroklos és Aiással együtt) Arktinos Aithiopisa szerint Leukén, a
Pontos Euxeinosban lévő szigeten, a megboldogult hősök tartózkodási helyén,
Hésiodos szerint csak általánosabban a B.-nél. Ide jut Homéros szerint
Meneláos, itt élnek (egy attikai V. századbeli váza tanusága szerint) Diomedés s
(Arktinos szerint) Memnón. Hérodotos csak egy Boldogok szigetét ismer, s azt a
libiai Oásis városával azonosítja. De a görög népképzelem főként nyugaton
keresté őket s egyes irók a Zöldhegyfoki vagy Kanári szigetekben vélték a B.-t
megtalálhatni. V. ö. Rohde E., Psyche. I. Lipcse 1890. 63-103. l.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|