Boleman
1. István, vihnyei fürdőorvos, Besztercebánya s Bars
vármegye t. főorvosa, kir. tanácsos, szül. 1843-ban. Orvosi tanulmányait a
bécsi egyetemen végezte s ugyanitt nyert oklevelet is. Bolemannak nagy érdemei
vannak a hazai fürdő- és forrásügy felvirágoztatása körül. Művei: A fürdőtan
kézikönyve; Fürdőtan, különös tekintettel a magyarhoni gyógyhelyekre stb.
2. B. István, evang. teol. tanár, szül. Krzsichlicén
Csehországban 1795 máj. 9., megh. Pozsonyban 1882 jun. 12. Midőn atyját, ki
magyar nemes származásu vala, a zólyomvármegyei garamszegi egyház
megválasztotta lelkészéül, visszatért a család s azzal B. István is az ősi
hazába. Ezután középiskoláit Selmcen, a teologiát Pozsonyban és Tübingában
végezte. Rá nevelő lett Bercelen, Baloghy Lajosnál. 1815-ben a losonci ref.
liceumban a szónoklat, 1820. a selmeci gimnázium tanára lett, majd 1840. a
pozsonyi liceumhoz a teologia tanárául hivatott meg, s tanársága félszázados
évfordulóján a Ferenc József-rend keresztjét kapta. Munkái: Carmen Danieli
Kanka rectori et professori primario stb. (Selmec 1814); Rhetorica ex indole
sermonis explicita (Pest 1836); A dicső szabadságra emelkedő iskola, (Pozsony
1848); Pál apostolnak a korinthusiakhoz irott két levele. Röviden magyarázta,
(Pozsony 1860, 2 kötet). Ezenkivül a pozsonyi gimnázium értesítőjében, Prot.
Jahrbuch-ban és az Egyházi Reform-ban több cikke jelent meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|