Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Boleszláv... ----

Magyar Magyar Német Német
Boleszláv... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Boleszláv

Szláv keresznév, másként: Bogiszláv vagy Boguszláv, öt lengyel és három cseh fejedelemnek neve.

a) Lengyel fejedelmek. 1. B. Chrobry («a hős B.») I. Miciszláv fia, a lengyel birodalom igazi alapítoja. Uralkodott 992-1025-ig. Csaknem valamennyi észak-nyugati szláv országot egyesítette jogara alatt, meghódította Sziléziát, a csehektől Morvaországot és Oroszországnak nyugati részét. Hatalma kiterjedt Danzig-ig, Kievig és a Saale folyóig. Szláv történetirók állítása szerint B. 999. II. Boleszláv cseh herceg halála után hazánk É.-nyugati felföldét, a tótok hazáját is csatolta országához, mely felföldet azután Szt. István foglalta volna vissza a lengyelektől. De ezen állítás hiteles alappal nem bir. B. sokat fáradozott a keresztény hit terjesztése terén, és több püspökséget alapított. Az 1000. évben a gnesen-i püspökségnek vetette meg alapját, mely alkalommal III. Ottó német császár is meglátogatta B.-ot. Ottó halála után azonban ostorává vált a német birodalomnak ugy, hogy II. Henrik császárnak háromszor (1005, 1012 és 1015) kellett a tulhatalmas lengyel fejedelem ellen hadat viselnie, miben őt sógóra, Szt. István királyunk, kinek a hatalmas morva szomszéd szintén szálka volt szemében, bizonyára támogatta. E változatos eredménnyel lezajló háboruk mégis B. kezébe adták a győzelmet: az 1018-iki; bautzeni békekötésben Luzáciát hűbérül megtartotta.. Egy évvel halála előtt kírállyá koronáztatta magát.

2. II. B. Smialy (a. m. «a bátor», másutt «a bőkezü»), lengyel fejedelem, I. Kázmér fia, I. Béla magyar király sógora, uralkodott 1058-1080-ig. Erélyes fejedelem volt, ki a nagyratörő és dacos nemesekkel meg főpapsággal gyakran viszályban élt. Hogy hatalmát emelje, sokat avatkozott a szomszéd országok (Cseh- és Oroszország) trónviszályaiba. Magyar rokonai iránt ellenben hű barátnak mutatkozott. Midőn Béla herceg három fiával féltékeny bátyja, I. Endre király elől B. udvarába menekült, ez segédhaddal küldte őket vissza Magyarországba (1059) és e segéllyel nyerte meg Béla herceg a döntő ütközetet. Midőn 1063-ban Béla fiai: Géza, László meg Lambert mint földönfutók a lengyel udvarba érkeztek, B. maga kisérte el őket hazájukba, amidőn azután Salamon király az ország harmad részét nekik átengedte. Harmad izben, 1074. azonban B. nem támogathatta, rokonait, mert ekkor maga is esküdt ellenfelével, a kievi nagyherceggel viselt háborut. E harcban győzött, amiért is Kiev város másodizben való megvivása után, 1076. karácsony napján lengyel királlyá koronáztatta magát. De szerencsecsillaga már három év mulva letünt. Midőn felindulásában a dacos és árulással vádolt Szaniszló krakói püspököt személyesen leszurta. VII. Gergely pápa átokkal sujtotta és alattvalóit a hüség esküje alól felmentette. B. egy évig dacolt a papsággal, de 1080. az élete ellen szőtt összeesküvés elől országából menekülni volt kénytelen. Sehol biztosabb menedékhelyet nem találhatott, mint hazánkban; Szt. László királyunk őt is, fiát, Meskót is barátságosan fogadta és a további üldözéseknek véget vetett. B. azonban nemsokára hazánkban rejtélyes viszonyok között elhalt; az egykoruak hol bubánatot, hol a vadászaton történt szerencsétlenséget említenek halálának okául; némelyek gyilkosságról is szólnak. Több száz év multán az a mese kapott lábra, hogy B. Karintiába menekült, hol az osziachi kolostorban (hol mai napig mutogatják siremlékét) mint bűnbánó barát végezte életét. (Caro, Geschichte Polens; Pichler, Boleslav II. Ungarische Revue 1891. évfolyam.)

3. III. B. «Krzyvousti» (magyarul: «a görbe száju»), I. Ulászlónak fia, uralkodott 1102-39-ig. Legfőbb érdeme abban áll, hogy bambergi Ottót a kereszténység terjesztésében támogatta. 1134-ben kénytelen volt, Szász Lotártól Pomerániát hűbérül elfogadni. Országát négy fia között osztotta föl.

4. IV. B. («a göndörhaju» melléknévvel), uralkod. 1146-73., az előbbinek fia, ki bátyja, II. Ulászló elüzetése után magához ragadta a kormányt. I. Rőtszakállu Frigyes adófizetésre kötelezte.

5. V B. («a szemérmes»), szül. 1226., meghalt 1279., II. Leszek fia. Mig kiskoru volt. Szakállas Henrik és más rokonai vitték helyette a kormányt. Nem volt képes a mongolok betöréseit meghiusítani és a nemesség meg a papság tulkapásainak véget vetni. Alatta a fejedelmi méltóság teljesen eltörpült, Szilézia meg Lengyelországtól elvált. Szűzies házasságban élt Kunigunda, IV. Béla magyar király leányával.

b) Cseh hercegek. 1. B. («a kegyetlen»), 935-967., Vratiszláv és Drahomira fia. Mint a pogánynemzeti párt feje, bátyja, Szent Vencel herceg életére tört, kinek megöletése után a trónt elnyerte. Később azonban maga is kereszténnyé lett. Sokat küzdött rakoncátlan hűbéreseivel és minden igyekezete dacára kénytelen volt Csehországot I. Nagy Ottó német császártól hűbérül venni. A lechmezei döntő ütközetben (955) is segítette Ottót a magyarok ellenében.

2. II. B., 967-999., az előbbinek fia és utóda, kit II. és III. Ottó császár hódolatra kényszerített. Sok érdemet szerzett a keresztény egyház szervezése körül és közreműködésével létesült a prágai püspökség (976). A cseh főuri ellenzéket megtörte, és a dölyfös Slaweika családot Bibitz fellegvár bevétele után leölette (995).

3. III. B., («a vöröshaju»), az előbbinek fia, és utóda, uraik. 999-1002-ig, hadi vállalataiban szerencsétlen és amellett kegyetlen fejedelem, kit népe elüzött. A cseh trón ekkor Boleszláv Chrobry lengyel herceg öccsére, Madivej hercegre szállott. 1003. ugyan B. visszatért, de mivel kegyetlenségeivel most sem hagyott fel, Boleszláv Chrobry hadastul Csehországban termett, B.-ot elfogatta, megvakíttatta és fogolyként egy lengyel várba vitette, hol haláláig őriztette.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is