Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bolgár nemz... ----

Magyar Magyar Német Német
Bolgár nemz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bolgár nemzetiség oktatása

oktatás

Az első bolgár tannyelvű isk.-t Mo. területén Óbesenyőn 1745-ben bolgár kat.-ok alapították, akik a XVII. sz.-ban települtek le a Bácska, a Bánát és Erdély térségében. Számuk 23 000-26 000 körül alakult. Rill József (1839-1916) adatai szerint, aki 1862-től a vingai bolgár isk. ig.-ja volt Temes és Torontál m.-kben, tíz bolgár isk. működött a következő településeken: Módos, Bolgártelep, Denta, Nagygyörgyfalva, Óbesnyő, Regendorf, Vinga, Breste, Kanak, Lukácsfalva. Rill 1866-ban megjelent bolgár nyelvtana először rögzítette a bánáti bolgárok nyelvének és helyesírásának szabályait. Az általa kidolgozott ábécéskönyvnek három kiadása ismert (Vinga 1880, Temesvár 1869 és 1880). Később a 2. és a 3. oszt.-osok részére is írt olvasókönyveket, valamint az el. isk.-sok részére egy kis katekizmust. A századfordulón új, bolgárkertészekből álló hullám jött Mo.-ra, és létszámuk gyorsan elérte a 18 000 főt. A főv.-ban és környékén, valamint a nagyobb ipari körzetekben - Miskolcon, Pécsett - tartósan megtelepedtek. Ebben az időben mind a bolgár, mind a m. tv.-ek előírták a tankötelezettséget. A helyzet mégsem volt egyértelmű, mert bár Mo.-on éltek, nem voltak m. áll.-polgárok, és bár bolgárok voltak, nem éltek Bulgáriában. Az anyanyelvi oktatás és a kultúra ápolásának igényét pol.-i szerveződéssel tudták érvényesíteni. 1914-ben megal.-ták a Mo.-i Bolgárok Egyesületét, 1916-ban a bolgár egyházközséget. Döntés született az isk. al.-áról is, amely 1918-ban megnyílt. Működésének anyagi feltételeit adományokból és a bolgár áll. hozzájárulásából biztosították, a tanárok és a papok szintén Bulgáriából jöttek. Az isk. szerv.-e folyamatosan bővült, a 30-as években a bolgár előírásoknak megfelelően már hétoszt.-os volt. 1924-ben 12 tanulóval Miskolcon is megnyílt egy bolgár isk. a bp.-i intézmény tagisk.-jaként, amely azonban a háború után megszűnt. A II. vh. után a bolgár Közokt.-i Min. vállalta a bp.-i intézmény fenntartását. Pécsett 1954 és 1968 között működött isk. 1981-ben az isk. gimn.-i résszel bővült, mellette óv. és koll. létesült, ez idegenvez.-i is volt. A rendszerváltással megnyílt az út, hogy a bolgár isk. szorosabban kapcsolódjon a m. isk.-rendszerbe. Az MKM és a bolgár Oktatási és Tud. Min. 1992-ben megállapodott a bolgár isk. közös fenntartásában és a két áll. hozzájárulásának arányában és jellegében. 1994-ben jóváhagyták az isk. új, 12 éves folyamatos oktatást biztosító ttv.-ét. Az érettségi vizsga követelményeinek eszerint a bolgár és a m. igényeknek egyaránt meg kell felelniük. Az önkormányzati választások után Bp.-en kívül még három településen (Halásztelken, Miskolcon és Pécsett) jöttek létre bolgár kisebbségi önkormányzatok, amelyek feladatuk közé sorolják a bolgár nyelvű oktatás biztosítását. Ez egyelőre csak a vasárnapi isk.-k formájában oldható meg. A bp.-i isk. közp.-i szerepe a következő években még erősödni fog, mivel az új koll. építése előrehaladott állapotban van. - Ir. Doncsev, T.: Problemi na etnicseszkata identicsna bahlgarszkite preszelnici v Ungarija. Disszertacija. Szófia, 1984.; Gjurov, A.-Rip, J.: Ratnik na proszvet nogo delo na bahlgarite v Ungarija prez XIX. vek. Hemusz, 1993. 3-4.; Gahrdev, K.: Dyhovnata i kulturno - proszvetna dejnoszt na bahlgarszkite obscsnoszti v Ungarija mezsdu dvete szvetovni vojni. V Bahlgarite v Szredna i Iztocsna Evropa. Szófia, 1995.; K'oszeva, Sz.: Bahlgapszkoto ucsiliscseszahsztojanyije i perszpektivi. V. Bahlgarite v Szredna i Iztocsna Evropa. Szófia, 1995.

Kjoszeva Szvetla

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is