Bolingbroke
(ejtsd: bolingbrók v. búlingbruk) Henry Saint John, angol
államférfiu. bölcsész és történetiró, szül. 1678 okt. 1., megh. Batterseaben
1751 dec. 12. Oxfordban tanult s miután a kontinenst beutazta, egyideig London
fiatal kéjencei között főszerepet játszott. 1701. az alsóházba választották,
hol nevét fényes szónoki tehetsége, mély államférfiul belátása és éles itélete
hamar hitessé tették. Bár kezdetben a tory-párthoz tartozott. 1704.
Marlborough-től elfogadta a hadügyiminiszterium vezetését, de a telivér whigek
onnan már 1708. kiszoritották. Most két évig - a politikai élettől
visszavonulva - tanulmányokkal foglalkozott, azonban az udvarral, nevezetésen
Anna királynővel, folytonos összeköttetésben maradt. A rendkivül szellemes irót
és jókedvü világfit könnyelmüsége dacára sokan kedvelték. Az 1710.
tory-miniszteriumban elnyerte a külügyminiszteri tárcát és miután 1712. Saint-John
báróvá és B. viscount-tá neveztetett ki, 1713. a közvélemény ellenére
megkötötte az utrechti békét. Oxford gr. bukása után megbizatást nyert egy uj
miniszterium alakítására, de Anna királynő négy nap mulya bekövetkezett halála
után megint elbocsátották s mivel felségsértéssel, illetőleg azzal vádolták,
hogy a Stuartokkal titkon összeköttetésben állott: 1715. márciusban
Franciaországba menekült. Itt III. Jakabbal lépett összeköttetésbe (l. alább),
de a trónkövetelő sikertelen skóciai partraszállása után a Stuartok bizalmát is
elveszítette; 1723-ban I. György kedvesének közbenjárásával kegyelmet nyervén,
visszatért Angliába és birtokait visszakapta, de politikai pályája be volt
fejezve, amiért Walpole miniszterelnököt röpirataiban keményen megtámadta.
Későbbi éveiben gyakran időzött Franciaországban, hol első nejének halála után
de Villette marquis özvegyét vette nőül (1718). Fontosabb politikai iratai a
következők: Dissertation on parties és Idea of a patriot king (1738).
Leghiresebb műve: Letters on Ne study of history (számos kiadásban), mely az
angol deizmus történelmében korszakot alkot, és melyet az angol egyház ateista
irányzata és államfelforgató tanai miatt szigoruan eltiltott. Összes műveit
kiadta Mallet (London 1753-54, 5. köt. és számos új kiadásban). V. ö. Cooke,
Memoirs of B. (Lond. 1836. 2 köt.); Noorden, Lord B. (Historisches Taschenbuch,
6. kötet Lipcse 1882); Brosch; Lord B. (Frankfurt 1883); Stephen, Dict. of Nat.
Biogr. (VI.) Collins, B. a historical study (Lond. 1884); Rémusat, L" Angleterre
au XVIII. siécle. (I. köt.); Harrop, B., a study; Carran, La philosophie en
Angleterre 4. kötet. Vajjon azonban B. csakugyan annyira megfeledkezett-e a
hazaszeretetről, hogy Anna királyné halála után a Stuartok restaurációja
érdekében a franciákkal összeesküvést szőtt, vitás kérdés. Noorden tagadja mig
Brosch, Grimmani velencei követ jelentése nyomán igennel felel. V. még össze
Koch, B. s politische Ansichten und die Squierarchie (Berlin 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|