Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bolivia... ----

Magyar Magyar Német Német
Bolivia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bolivia

Dél-Amerika egyik köztársasága. Nevét Bolivartól kapta; azelőtt Felső-Peru volt a neve. Határai; É-on és K-en Brazilia, D-en Paraguay és Argentina, DNy-on Chile, Ny-on Peru és Chile. Paraguayon kivül az egyedüli D.-Amerikai állam, amely nem határos a tengerrel. Területe 1.334.200 km2.

Felülete:

B. nyugati része Amerika legmagasabban fekvő országa; keleti része sik föld. É-ról D. felé az Andoknak porfir, trachit és konglomerátokból álló lánca (közepes magassága 4600 m.) vonul rajta végig. A Gualatieri vulkánt magában foglaló hegycsoporttól D-re az Andok két ágra oszlanak: a nyugati, a Serrania do Huatacondora és a K-i, Cordillera de Sililicara, amelyek a 3860 m. átlagos magasságu Pampa do Huasco-t és Pampa do Chavarillat zárják körül s a Mino-csomóban egyesülnek. Ettől D-re ujra szétválnak; a magasabb a K-i lánc; ebben vannak az Aucasquilcha (6172 m.) hegy és az Atakama meg a Llallajaku (6200-6400 m.) vulkánok; középső része, a Cordillera Real nem oly tömeges, de magasabb (közepes magasság 4701 m.), ezen gránitból álló részében emelkednek a legmagasabb csucsok a Nevado de Sorata (6488 m.), az Illimani (6771 m.). Magassága dacára a Cordillera Real nem szolgál vizválasztóul. Sicasica és Cochabamba közt van a Colquiri hegycsomó és ettől 600 km-re a Jaquegua-csomó. A kettő közt legalább 30 csucs emelkedik a 4600 m. fölé. A hegység csak a Jaquegua-csomótól kezdve lesz alacsonyabbá. Az Andok két láncát több helyen keresztágak kötik össze, amelyek a B.-i fensikon magasan fekvő medencéket zárják körül. A Llica-Salinas-lánc a fensikot D-i és É-i részre osztja. A Cordillera Real K. felé is több ágat bocsát ki, amelyeken, mint p. az Andakahuai-Cordillerán közel 6000 m. magas hegycsucsok ülnek és még a hites Cerro de Potosi is 4890 m.-re emelkedik. Mindezen hegyektől K-re terül el a D. amerikai nagy sikság a melyen nagyobbára ÉNy-ról DK felé hozódó gránitból álló dombsorok vonulnak végig.

Vizei:

A körülbelül 100.000 km2 területü B.-i fensiknak É-i részén van, 3842 m. magasságban a Titikaka-tó, amelynek területe 8400 km2 és mélysége néhol 218 m. Ennek lefolyása a Desaguadero az Andok láncának irányát követi és 320 km. hosszu folyás után a Pampa-Aullagasba (v. Oopo, Kondo, Oruro-tóba) torkollik. Ennek lefolyása, a rio Laca Ahuira, a Cienaga Coipasa-t táplálja, amely tó azonban a száraz évszakban csaknem egészen kiszárad. A B.-i fensik D.-i részében szintén sok a ki-kiszáradó sós tó és mocsár, legnagyobb a Pampa de Sal, amelynek vizei gyakran 7850 km2-nyi területet foglalnak el. A mily szegény B.-nak magasan fekvő része vizekben, olyan gazdag a sik része. Az Amazon vizrendszeréhez tartoznak: a rio Benivé egyesülő rio Caca és rio de la Paz, a rio Beni és Mamoreból alakuló Madeira és annak mellékvizei: a Guapay, a San Miguel, a Blanco, a Guapore. A La Plata rendszeréhez tartozó folyók nem oly gazdagok vizben; köztük a legnagyobbak a Pilcomayo és mellékvize a Pilaya.

Éghajlat, termékek és fauna.

B. a forró égöv alatt fekszik; alacsony részei tehát nagyon melegek; a magasabb részek felé a hőmérséklet csökken. A 3900 és 5260 m. (ez utóbbi a hóhatár) magasság közt fekvő vidék: a Puna brava, amelyen nagyon gyér a lakosság s a földet nagyobbára csak a Mareta nevü moh takarja. Itt láthatók a vikunya, a láma, az alpaka. 3350 m. 3900 m.-ig terjed a Puna-vidék, amely kevésbbé hideg; itt már termesztenek burgonyát, rozsot, különféle zöldséget; a fa nagyon gyér; láma- és juhnyájakat nagy számmal tartanak. A Puna vidékhez számítják az Andok Ny-i száraz lejtőjét is. A harmadik, már sokkal melegebb zóna: a Cabacera de Valle; ez a legegészségesebb és legnépesebb; itt teremnek bőven az európai gabnafélék. 2920 és 1620 m magasság közt van a Medio Yunga vidék, a gyümölcsök, a szőllő és erdők hazája; alatta terülnek el a Yungas, ahol kávét, kakaót, cukornádat, banánát, ananászt és mindenféle más tropusi növényt termesztenek. A Yunga-kon örökös a tavasz és az év minden szakában esik az eső. Fölebb azonban novembertől márciusig terjed az esős évszak. B. gazdag gyógyító növényekben; különösen értékes a khinafa (Cinchona calisaya Wedd). Az állatvilág gazdag fajokban; a tropusi Amerika csaknem minden állata feltalálható benne, számosak a különféle majmok (Ateles, Mycetes stb.); a vámpirok, pumák, jaguárok pekarik stb. B. ásványországi kincsekben a leggazdagabb; aranyat sok helyen a folyókból mosnak; aranybányák La Paz depart.-ban vannak, leggazdagabb a Quebrada de Sta Rosa-i (Sta Cruz depart.-ban). Fontosabbak ezeknél az ezüstbányák (Porco, Aullagas, Portugalete; leggazdagabb a Potosi-i), amelyek évenként 7 millió pesót termelnek. Ujabban már rezet is bányásznak nagyobb mértékben (Corocoroban, Chacarillaban).

A lakosság.

A legutolsó (1880-82) népszámlálás szerint B.-ban 1.189.800, hozzászámítva a körülbelül 245.000 vad indust 1.434.800 ember (1 km2-re 1 l.) lakik. A B. fensikjain és völgyeiben lakó tisztavérü vagy korcs (cholo) spanyolokon kivül legnagyobb számmal vannak a kicsua és ajmara nevü indusok; az előbbiek nyelve van az őslakosok közt leginkább elterjedve; mindakettő az ando-perui családhoz tartozik. Ugyanezen családhoz tartoznak még a Beni felső völgyeiben lakó, következő kisebb törzsek: az apoliszta-k, a maropa-k, a takana-k, a moszetené-k és a jurakar-ok. A pampa családból valók a mojok, akik amazoktól É.-re az erdőkben élnek. A Madeira és a Paraguay közti vizválasztó környékén a csikito-k, Cechabamba és Tarija depart.-ban a gvaranik, a San Miguel partjain pedig a gvarajo-k laknak.

Ipar és kereskedelem.

Az ipar ugy szólván csakis a bányászatra szorítkozik; az iparcikkeket majdnem kizárólag a külföldtől kapja a lakosság. A forgalomnak az utak és a tőke hiánya állja utját. Vasuti vonal 1892 május 8. óta egy van megnyitva; az antofagasta-ascotan-oruroi vonal. A kivitel (1887). 12 260.000, a bevitel 5.720.000 bolivianost (= 2.5 korona) tett ki. A fő kiviteli cikkek: ércek, khinafahéj és alpaka gyapju; a bevitelé: iparcikkek.

Kormány és közigazgatás.

B. köztársaság; a végrehajtó hatalmat 4 évre választott elnök és 2 alelnök a felelős miniszterium által gyakorolja. A törvényhozó testület, nemzeti kongresszus két házból áll; tagjai közvetetlen választás utján kapják megbizásukat. Közigazgatás céljából a következő 9 departementora van fölosztva: 1. Beni (116.700 lak.), 2. Chuquisaca (122.500 lak.), 3. Cochabamba (188.400 lak.), 4. La Paz (361.600 lak.), 5. Oruro (111.400 lak.), 6. Potosi (229.100 lak.), 7. Santa Cruz (97.200 lak.), 8. Tarija (62.900 lak.). Az ország fővárosa Sucr. 19.000 lak., legnépesebb azonban La Paz 40.000 lak. Az 1891-iki állami költségvetés bevételei; 3.321.280, kiadásai 2.613.698 boliviano. Az államadósság: 8.248.189 boliviano. Az állandó katonaság létszáma (1889) 900 emberből, a tisztikar ellenben 1890 főből állott.

Történelem.

A XIII. század közepe táján hódították meg B. lakóit az inkák: Ezek uralmának a spanyolok 1538. véget vetettek. Ez időtől fogva a jelen század első tizedéig B. Peruval volt egyesítve és Charcas vagy Felső-Peru nevet viselt. Ez idő alatt az indusok többször megkisértették a spanyol igát lerázni, de sikertelenül. 1809. a délamerikai forradalom kitörése után La Pazban forradalmi junta alakult; a spanyolok azonban több izben helyreállították uralmukat; csakis 1825. az ayacuchoi és tamaslai szerencsétlen ütközetek után vonultak ki véglegesen B.-ból, mire ugyanazon év aug. 6. kikiáltatott az ország függetlensége. A Bolivar által kiadott Code Boliviano szabta meg az alkotmányt; első elnökké Sucre generálist választották meg. Mivel azonban ez az alkotmány nem volt eléggé demokratikus, 1827 dec. 15. La Pazban forradalom tört ki, amely Sucret 1828. távozásra kényszerítette. Az 1828 aug. 2. megnyitott kongresszus az alkotmányt lényegesen átalakította. Nehány elnök letétele után 1829. Santa Cruz vette át a kormányzást, aki a nyugalmat helyreállította és több rendbeli intézkedéseivel a jólétet előmozdította. Későbben 1835 és 1836. Perut meghódította és a két országot egymással egyesítette, ami azonban mindkét államban elégületlenséget szült; Gamarra a peruiak vezére Jungauy mellett 1839. Santa-Cruzt legyőzte, mire a boliviaiak is elpártoltak tőle. Most Peru igyekezett Bolivia egy részét elfoglalni, de vezére Gamarra vereséget szenvedett és a két ország közt a béke 1842. a status quo ante bellum alapján helyreállíttatott. B. 1848-49. aránylag békét élvezett. Ekkor az elnökség elnyerése miatt ujabb polgárháboruk zaklatták az országot, amelyeknek 1861. José Maria de Acha azzal vetett végett, hogy az ellene ármánykodó előkelők közül 106-ot elfogatott és agyonlövetett. A békét ily módon helyreállítván, kereskedelmi és hajózási szerződéseket kötött a szomszéd államokkal és Európa nehány országával és igy az ország jólétét emelte. Ennek dacára az anarkia szellemét elfojtani teljesen nem tudta. 1864 dec. 28. Melgarejo Mariano generális Cochabambában föllázadt ellene, a következő év februárius havában seregeit Potosi közelében szétverte és magát a köztársaság elnökévé tette. Azonban neki is küzdenie kellett az elnök pretedensekkel, 1865 márciusban Belzuval, májusban Arguedas Castroval, 1866 októberben pedig a demokratákkal, 1870. az ország keleti részeiben kitört fölkeléssel. Melgarejo mindezen támadásokat legyőzte, mig végre 1871 junius havában Morales őt az elnökségtől elüzte. Morales sem tarthatta magát sokáig; több elnöknek elüzése vagy meggyilkolása után 1876 máj. 4. Daza Hilarion generális ragadta magához a hatalmat. A Csendes-oceán partján elterülő gazdag guanotelepek és salétrombányák miatt Chile és B. közt 1878. viszálkodások törtek ki. Daza ugyanis nagy adót követelt azoktól, akik e telepeket kiaknázták. B. Peruval szövetséget kötött. Chile a tengerpartot ostromzár alá vette. 1878 május havában a perui hajóhadat tönkre verte: Később B. és Chile csapatai megütköztek s mivel Daza az ütközetből magát gyáván kivonta, csapatai 1878. elüzték és Camperot állították az állam élére. A B.-i csapatok azonban 1879 máj. 26-án. Tacnánál ujabb vereséget szenvedtek, amit fegyverszünet és 1884 nov. 29. békekötés követett. E békében B. a tenger melléki birtokait mind elvesztette, de biztosította magának a jogot, hogy Antofagastaból a maga területére vasutat építhessen. A köztársaság jelenlegi elnöke Arce A. 1892. aug. havában a kormány a Camacho és 17 képviselő által szervezett felkelést véresen elnyomta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is