Bolondság

(eszt.), a komikum eleme és alakja, a bohóságtól annyiban különbözik, hogy a B.-ban már értelmi hiány, az elmekórság első foka nyilatkozik. Néha a bolond és bohó egyértelmüek; «bolondot» csinálni, elkövetni néha csak annyi mint pajkoskodni, nevetségesen tévedni. Igy van öntudatos bolond is. az «udvari bolond», ki tréfáival, ferdeségeivel csinyjeivel mulattatja urát és környezetét, s ki nemcsak hogy nem elmekoros, sőt inkább szellemesebb, mint a józan, de korlátolt eszü köznapi ember. A B. hármas fokozatát gyönyörüen mutatja be Shakespeare a Learben; ott a király súlyos bántások és sértések folytán valódi bolonddá válik, míg körülötte egy tettetett bolond őrült dolgokat mível és beszél, az udvari bolond pedig keservesen bohócoskodik.

Forrás: Pallas Nagylexikon