Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
boltozat cove
boltozat dome
boltozat vault
boltozat vaulting
boltozatíve... camber of a...
boltozatos domed
boltozatos vaulted
boltozatos ... vault
boltozatot ... to cope ove...

Magyar Magyar Német Német
boltozat Wölbung (e)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Boltozat

Bolthajtás, bolt, egy oszlopokkal, pillérekkel v. fallal körített helyiség fölé kőből vagy téglából szerkesztett - ritkábban cementből öntött - födél. Minden B. tehát voltaképen két részből áll: 1. magából a bolthajtásból, 2. a B.-ot tartó szerkezeti alkotó részekből, vagyis a gyámoszlopokból, gyám pillérekből v. gyámfalakból.

A gyámfalakon nyugszik a B. egész terhe, s igy azok tömegének kell ellensulyozni a B. oldalnyomását. Azon falakat, melyek nem hordják a B. terhét, homlokfalak-nak vagy pajzsfalak-nak hijják.

Mennél nagyobb a B. és mennél magasabbak a gyámfalak, annál erősebbeknek kell az utóbbiaknak lenni, hogy a B. oldalnyomását ellensulyozzák.

Az oldalnyomás pedig annál erősebb, mennél laposabb a B. és mennél nagyobb annak saját sulya és a rajta fekvő teher. Minthogy az oldalnyomás a B. alján a legnagyobb, nagyobb fesztávolságu - ívközü - bolthajtásoknál azoknak vastagsága a záradéktól a gyámfalak felé mindinkább erősbödik.

A B. alkotórészek. A bolthajtás és a gyámfalak között levő választóvonal az eredő vonal (kk"), ennek végpontjai a kezdő pontok (l. 1. ábra); a bolthajtás felső felületének legmagasabb helye a záradékpont v. tetőpont; a tetőponton a bolthajtás hosszával párhuzamosan haladó vonala gerincvonal; a hengerfelület középpontján átmenő egyenes vonal (mm") a B. tengelye; a hajlás görbéje (Ks K) a bolthajtás íve; a gyámfalak között levő legrövidebb távolság (S) az ívköz; a záradékpontnak és a két kezdőpontot összekötő vonalnak függőleges távolsága (p) az ívmagasság; az aló és felső ív egymás közötti merőleges távolsága a B. vastagsága (d); B. belső felülete (I) az intrados; a B. külső felülete (E) a bolthát (l. o.) v. extrados; a B. szabad vége a B. homlok. bütüje vagy pajzsa; a Kw. sík a B. talpa vagy lába; a W fal, melyre a B. támaszkodik, a gyámfal; a B.-ot alkotó kődarabok a boltkövek és ezek között a legalsó (a) a kezdökő, a legfelső pedig (t) a zárókő; a B. egy-egy fele a boltszár; a boltköveknek érintkező ferde sikjai a fekvőhézagok, a merőleges érintkező síkok az űtközőhézagok. A B. görbéje szerint a B.-ok lehetnek félkörívesek, szegmentívesek stb. L. Boltív.

A bolthajtások nemei: A dongaboltozat: két, egyenlő magasságu, párhuzamos gyámfal fölé emelt bolthajtás, melyek belső felülete félkörives, csúcsíves, szegmentíves, kosáríves stb. lehet. A dongaboltozat egyenes, ha homloka a tengelyére merőlegesen áll; ferde, ha a homloksík a tengelyhez ferdén áll. Ha a dongaboltozatot kezdősíkjának (2. ábra abdc) két átlóján át (ad) (be) két függélyes síkkal metsszük, akkor az 4 részre lesz osztva, melyek közül két-két átellenes rész egyenlő egymással. A homlokfal felé eső részek KK a süvegek, a gyámfalak felé eső részek WW a vaknegyedek.

A függélyes sikoknak és a dongaboltozat belső görbe felületének álmetszésvonalait gerincíveknek hijják. Ha a dongaboltozatnak két vaknegyedét két süveggel helyettesítjük, melyeknek tetőpontja ugyanazon magasságban fekszik a másik két süvegtetőpontjával, akkor a kereszt boltozatot kapjuk. A keresztboltozatuak tehát 4 pajzs- vagy homlokíve van, két gerincvonala, és négygerincíve. Ha egy dongaboltozatban a két süveget két vaknegyeddel helyettesítjük ugy, hogy mind a 4 vaknegyed tetőpontjai és kezdővonalai egy magasságban feküdjenek, akkor a kolostorboltozatot kapjuk; a kolostorboltozatuak van egy tetőpontja, négy eredő vonala, és 4 gerincíve. A keresztboltozat gerincívei a boltozat belső felületén kiállók (ott az u. n. boltélt képezik), a kolostorboltozat gerincívei pedig a belső felületen bemélyednek.

Ha egy dongaboltozat két végét két fél kolostorboltozattal végezzük be, akkor a teknői bolthajtást kapjuk. Ha egy teknősboltozatot a gerincvonalán alul tetszésszerü magasságban egy, a kezdő síkkal párhuzamos síkkal metsszük, akkor a tükörboltozatot kapjuk, melynek tetejét tehát egy egyenes sík alkotja, s ezzel a B. e neme kiválóan alkalmassá válik a dekorativ festészetre. A kupolaboltozat nem egyéb egytöbbszögü vagy köralaku alapra szerkesztett kolostorboltozatnál.

Gömbalaku kupolaboltozat v. gömbboltozat egy félkörnek forgatásából származik. Világítás céljából a fölül nyitva hagyott gömbboltozatok fölé emelt legtöbbször hengeralaku tornyocskát lámpás-nak nevezzük.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is