Bólyai

1. Farkas (bolyai), a marosvásárhelyi ev. ref. kollégium tanára s a m. tud. akadémia lev. tagja, B. Gáspár megye szolgabiró és pávai Vajna Krisztina fia, szül. 1775 febr. 9. Bolyán (az akkori Felső-Fehér vármegyében) megh. Marosvásárhelyen 1856 nov. 20. Tanult Nagy-Enyeden és Kolozsvárott. 1798. br. Kemény Simonnal, kinek korrepetitora volt, kiment a göttingai és jenai egyetemekre s itt teljesen a matematikára adta magát. Göttingában az akkor ott tanuló Gauss-szal a legbensőbb baráti viszonyban állott s később is sok levelet váltott vele. (Sartorius, Gauss zum Gedächtniss, 1856.) Hazatérve csakhamar megnősült és Donáldon, anyja jószágán gazdálkodott különösen a gyümölcsészettel foglalkozván. 1804. meghivást kapott a marosvásárhelyi kollégium matematikai, fizikai és kémiai tanszékére, melyen 47 évig tanított. Korának egyik legelső, hazájának pedig eddigelé legnagyobb matematikusa volt, amellett mély gondolatokban gazdag szinművek irója, ki technikai kérdésekkel is szenvedélyesen foglalkozott. Igen jeles fütő- és főző-kemencét talált fel, mely annak idején Erdélyben nagy hirben állt; föltünés keltett a draisineje is. Irodalmi munkásságában még egy különös speciálist volt; gyászjelentések, rövid nekrologosk irása néha versekben, de legtöbbször lendületes prózában; ezek közül a legkitünőbbek a br. Kemény Simon, id. Szász károly és saját maga halálára irottak. Munkái: Öt szomoru játék, irta egy hazafi. Szeben 1817. A párisi per, érzékeny játék 5 felv. Marosvásárhely 1818. Pope próbatétele az emberről, angolból fordítva. U. o. 1818. Arithmetica eleje, u. o. 1830. (B. B. F. jegyekkel; javított kiadása u. o. 1843.) Tentamen juventutem studiosam in element matheseos... introducendi. Cum appendici triplici. U. o. 1832-33. Két kötet. (E munkája tette B. nevét világhirüvé Második kiadása most van sajtó alatt és a m. tud. akadémia megbizásából. König Gyula és Réthy Mór akad. tagok szerkesztésében.) Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje. I. köt. U. o. 1834. (Névtelenül.) Marosszéki lakodalmi szokások (Tudománytár 1834.) Arithmetica eleje kezdőknek. (M.-Vásárhely 1850. Névtelenül.) Ürtan elemei kezdőknek. (U. o. 1850-51. Névtelenül.) Kruzer Grundriss eines Versuches die Arithmetik darzustellen. U. o. 1851. Névtelenül. (Ebben reklamálja a prioritást Lobacsevszky orosz matematikussal szemben fia számára az abszolut geometriát illetőleg.) Szívhangok. (Latin, német és magyar versek.) U. o. 1852. Jelentés (bucsuja és végrendelete). U. o. 1855-56. Kéziratai közül Sziy Kálmán adott ki néhányat. (Mat. Értek. XI. köt.) Olajfestésü arcképe, 70 éves korából, fia, B. Gergely (megh. 1890) birtokában volt; erről Thanhoffer Lajos akad. tag másolatot készített az akadémia képes terme számára. Legkimerítőbb életrajza Koncz Józseftől a marosvásárhelyi ev. ref. kollégium értesítőjében.

2. B. János (bolyai), cs. és kir. kapitány a mérnök-karnál, B. Farkas fia és matematika lángeszének örököse, született Kolozsvárott, elmebeteg anyától, 1802 dec. 15., megh. Marosvásárhelyen 1860 jan. 17. A matézis atyjától tanulta; tizenkét éves korában letette a vizsgálatot a gimnázium 6-ik osztályából; 15 éves korában ment fel bécsbe a genieakadémiára; az öt évi kurzust kitünő sikerrel elvégezvén, 21 éves korában hadnagy (s ekkor jött rá világhirü felfedezésére. V. ö. Mat. és Term. Ért. V. 187), 22 éves korában főhadnagy, 24 éves korában kapitány. A hadseregben első matematikus, első virtuóz-hegedüs, de fájdalom első vivó is; folytonosan párbajai voltak, több közülök halálos végü s ő mindig a győztes fél. Végre nem tudni mi okból, nyugalmazását kérte, mit 1833. meg is kapott, azzal a hozzáadással, hogy a mikor tetszik visszatérhet. Most apjához M.-Vásárhelyre költözött, hol egy évik lakott folytonos viszálkodásban apjával, kit párbajra is hivott, mire ez kipirongatta és elüzte házától; egy ideig M.-Vásárhelyt lakott, de azután atyja megengedte neki, hogy domáldi birtokára menjen gazdálkodni. Itt teljes elvonultságban élt tiz évig s nem is találkozott atyjával, míg végre 1843. magába szállt; atyjához ment őt megengesztelni; hat hétig volt nála, de minthogy ismét elkezdődött köztük a viszálkodás, ujra kiment Domáldra. 1846. végleg beköltözött M.-Vásárhelyre s ott lakott, elvonultan a világtól elveszve a tudomány számára. Munkája: Scintam spatti absolute veram exhibens: a veritate aut falasitate Axiomatis XI. Euclidii independentem... M.-Vásárhely 1833. (E világhirü munka atyjának Tentamen cimü munkájához vala hozzáfüggesztve.) Francia fordításával Schmidt Ferenc hazánkfia tette rá a tudományos világot figyelmessé. Páris 1868. Németre fordítva Frischauf J.-től, Lipcse 1872. B. János élet- és jellemrajzát Szily Kálmán irta meg. (Mat. Érek. XI. kötet.

Forrás: Pallas Nagylexikon