Bombelles

1. Ferenc Henrik gróf, osztrák katona és diplomata, szül. Versaillesban 1789 jun. 26., megh. 1850 márc. 31. 1805-ben az osztrák hadseregbe lépett, harcolt Olaszországban és résztvett mint százados a lipcsei ütközetben. Később, mint követ Pétervárt, Lissabonban és Torinóban működött. 1836-ban átvette a mostani királynak, I. Ferenc Józsefnek és testvéreinek nevelését s a bécsi forradalom alatt 1848 májusban Innsbruckba kisérte őket. Az udvarnál állítólag klerikális szellemben érvényesítette befolyását.

2. B. Károly gróf, osztrák-magyar altengernagy, szül. Torinóban 1832., megh. Kaltenleutgebenben 1890. Katonai pályáját 1849. az 5-ik huszárezrednél mint hadapród kezdte meg és 1850-ben már huszárfőhadnagy volt. 1861-ben mint főhadnagy a teng. gyalogsághoz osztatott be és csak 1854. neveztetett ki sorhajózászlóssá. 1861. a fregattakapitányi, 1869-ben a sorhajókapitányi rangot nyerte. Mint sorhajókapitány ideiglenesen nyugalomba vonult, de rövid idő mulva ismét tettlegesíttetett. 1879. altengernagy lett és egy évre rá Károly Ferenc főherceghez mint szolgálattevő kamarás osztatott be, mig 1877. Rudolf trónörökös főherceg udvarmesterének neveztetett ki. Ez állásában nyerte el az altengernagyi rangot és a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot.

3. B. Lajos Fülöp gróf, osztrák diplomata, szül. Regensburgban 1780 jul. 1., megh. Bécsben 1843 jul. 7. Előbb az osztrák, majd a nápolyi hadseregben szolgált, a nápolyi forradalom után visszatért Ausztriába s Metternich mellett a berlini osztrák követségnél kapott alkalmazást. Később ügyvivő lett a porosz udvarnál s 1813-ban azt a megbizatást kapta, hogy a dán királyt a francia szövetségtől elvonja. Az első párisi béke után kopenhágai, majd drezdai követté neveztetett ki s a karlsbadi kongresszus után a Bécsből kapott utasításokat kiméletlen szigorral hajtotta végre. Ezután még a firenzei, modenai, luccai és torinói udvaroknál, 1837. óta pedig Bernben működött követ minőségében.

Forrás: Pallas Nagylexikon