boncolástani múzeum

Boncolástani múzeumok emberi és állati boncolástani készítmények megőrzésére szolgálnak tanítás és tanulás céljából, hol a készítményeket egyformaságuk szerint bizonyos csoportokba osztják az áttekinthetőség elérésére, üvegszekrényekbe és edényekbe elhelyezik a csinosság szemmeltartásával. Főleg a tudományegyetemeken vannak az orvosi oktatás céljaira ily termek berendezve. A budapesti királyi tudomány-egyetemen az ily múzeumnak a magvát Csausz Márton a boncolástan tanára a negyvenes években vetette meg, a legtöbb készítményt Kieninger Boldizsár akkori állandó proszektortól való. A múzeumot utóbb Lenhossék József, a boncolástan tanára az 50-es évektől egész 80-as évekig jelentékenyen kibővítette. Jelenleg a budapesti Boncolástani Múzeum a boncolástani épületben (Üllői út orvoskari telep) Mihálkovics Géza dr. és Thanhoffer Lajos boncoló tanárok vezetése alatt állanak. A külföldi boncolástani múzeumok között leggazdagabbak a bécsi és párizsi, a londoni, valamint a müncheni és berlini. Vannak vándorló boncolástani múzeumok is laikusok számára okulásul, ahol sok készítmény papírpépből v. viaszból van utánozva, nagyobb részük azonban hibás.

Forrás: Pallas Nagylexikon