Böngyöle
v. bengyele (növ.) a gyékény vastag tőkéje, melynek husos és
lisztes beléből az Alföldön régebben lisztet reszeltek. Ezt azután sós vizzel
kovásszá keverték, meggyurták s bodakot;(B.-pogácsát) v. kenyeret sütöttek
belőle. A B. tartalma keményítő. Ma a B.-étel inkább csak a hiréből ismeretes,
az Alföld kanaánja és az okszerü gazdálkodás végre elfelejtheti ezt a
táplálékot, amellyel az Alföldnek régi népe különösen a halászok és csíkászok,
inséges időben pedig a zsellérek is táplálkozhattak. A gyermekek nyersen
rágták. Ha a viz a régi alföldet elöntötte s gabona nem termett, az áradás a
gyékény tenyészésének kedvezett, akkor a B. nyujtott táplálékot.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|