Bonitz

Hermann, német filologus, született Langensalzá-ban 1814 julius 29., megh. Berlinben 1888 junius 25. Alsóbb iskoláit Schulpfortában végezte. 1832. Lipcsében folytatta tanulmányait, azután pedig Berlinben. 1836. tanitó lett a drezdai Blochmann-féle intézetben, 1838. főtanitó a berlini Frigyes Vilmos-gimnáziumban, s innen ugyanilyen minőségben 1840. a berlini «szürke kolostor»-i (zum grauten Kloster) gimnáziumhoz ment. 1842. tanár lett a stettini gimnáziumban, s 1849. egyet. tanár Bécsben, egyszersmind a filologiai szeminárium társigazgatója és a tanár vizsgáló bizottságnak a tagja. 1854. császári akadémiának, 1864. a közoktatási tanácsnak tagja lett. 1854. elfogadták az általa Exnerrel együtt kidolgozott Organisationsentwurf für die österreichisen Gymnasien cimü tervezetét. 1867. visszatért Berlinbe a «szürke kolostori gimnázium»-ba mint annak igazgatója, de igazgatója lett egyszersmind a tudós iskolákra előkészítő pedagogiai szemináriumnak is, valamint tagja a tudományos akadémiának. Mint a berlini akadémia tagja az egyetemen látgatott előadásokat tartott főleg a görög filozofia történetének köréből. 1875. meghivták a porosz közoktatásügyi miniszteriumba Wiese helyére, s a főiskolai ügyek szakelőadójának tették meg. Tudományos téren B. különös érdemekei szerzett Aristotelés és Platón műveit magyarázó terjedelmes értekezései által. Főművei: Aristotelis Metafiziká-ja (Bonn 1848-49, 2 köt.) melyet megelőzött ily cimü műve: Observationes criticae in Aristoteles libros metaphysicos (Berlin 1842), azonfelül Alexandri Aphrodisiensis commentarius in libros metaphysicos Aristotelis (Berlin 1847); der dia Kategorien des Aristoteles (Bécs 1853); Aristotelische Studien (2. kiad. Bécs 1875); Index Aristotelicus (Berlin 1870, a berlini akadémia Aristotelés-kiadás V. kötetében); Platón műveihez irt tanulmányai Disputationes Platonicae duae (Drezda 1837); Platonische Stndien (Bécs 1858-60 2. f., 2. kiad. Berlin 1875). Ezeken kivül Beiträge zur Erklärung des Thucydides (Bécs 1854); Beiträge zur Erklärung des Sophokles (Bécs 1855-57, 2. f.); Über den Ursprung der Homerischen Gedichte (Bécs 1860, 5. kiad. 1881. angolnyelvre lefordítva Packard-tól New-York 1880); Zur Errinnerung an T. A. Trendelenburg (a berlini akadémia értekezései közt 1872). 1850. megalapítá a Zeitschrift für Österreichische Gymnasien cimü folyóiratot és 1869-75. társszerkesztője volt a Zeitschrift für das Gymnasialwesen cimü folyóiratnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon