Bonn

(a rómaiak Bonna v. Castra Bonnensiá-ja), külön járást alkotó város Köln poroszországi kerületben, a Rajna balpartján, szép és kedves vidéken, (1890) 39.805 lak. Legszebb temploma a XI-XIII. századból való Münster. keresztalaku bazilika a késő román stilus egyik legkiválóbb épülete. Profán épületei közt kiválók: a városháza, Beethoven szülőháza (most muzeum), az egykori választófejedelmi kastély (most egyetemi épület), a csillagvizsgáló, a gazdasági akadémia, az egykori Pappelsdorf kastély. A Münster-téren áll 1845 óta Beethovennak (Hähnel által mintázott) ércszobra. Tudományos intézetei között elsőrendü az egyetem, 220.000 kötetből és 1000 kéziratból, álló könyvtárával éremgyüjteménnyel, botanikus kerttel, természetrajzi gyüjteményekkel stb., továbbá a gazdasági akadémia. Jelentékenyebb tudományos egyesületeinek száma: 6. Iparosai készítenek gépeket, porcelán- és drót-tárgyakat és kémiai szereket. Környékén különösen Godesberg, Rolandseck helységeket Nonnenwerth szigetet, továbbá a készülő félben levő Kaiserparkot látogatják. B. azelőtt nagyobbára a kölni választófejedelmeké volt; 1814. Poroszországhoz csatolták. V. ö. Würst: B. u. seine Umgebungen (1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon