Bonnat
(ejtsd: bonná) Leó, francia képiró szül. Bayanneban; 1833
jun. 20. első mestere Madrazo Frigyes volt Madridban; 21 éves korában Cogniet
párisi műtermébe lépett. Történeti képeit biztos, erőteljes és sp. mintáktól
ellesett harmonikus szinezés jellemzi; erélyesen megfestett alakjai tisztán és
világosan válnak ki; jellemzésök éles nem egyszer nyers. Korábbi festményei
közül nevezetesebbek: Ádám és Éva megtalálja Ábel holttestet (1860, lillei
muzeum); András vértanusága; Antigoné a vak Oidipusszal (1865); Zarándokok
szent Péter szobra előtt a Péter-templomban; Nápolyi parasztok a római
Farnese-palota előtt (1866): Egy fél bajoccót kegyelmes uram! (1864); Paulai
Vince leszedi egy gályarabnak a bilincseit (1866); Mária mennybemenetele
(1869); s végre Utca Jeruzsálemben. E képeihez utóbb A török borbély (1872), a
szinezésben érdekes, de rideg naturalizmusa által visszataszitó kép, Krisztus a
keresztfán (1874) és Jób (1880) csatlakozott. 1875. óta jobbára arcképeket
fest; különöses Pasca szinésznő arcképe tette e nembeli művészetét népszerüvé.
Mesterművei: Thiers, Hugo Viktor és Grévy köztársasági elnök rendkivül jellemző
és plasztikus erőtől duzzadó arcképei. Legujabb festménye édesanyjának arcképe
melyet az 1893. Szalónban állitott ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|