Bonnat

(ejtsd: bonná) Leó, francia képiró szül. Bayanneban; 1833 jun. 20. első mestere Madrazo Frigyes volt Madridban; 21 éves korában Cogniet párisi műtermébe lépett. Történeti képeit biztos, erőteljes és sp. mintáktól ellesett harmonikus szinezés jellemzi; erélyesen megfestett alakjai tisztán és világosan válnak ki; jellemzésök éles nem egyszer nyers. Korábbi festményei közül nevezetesebbek: Ádám és Éva megtalálja Ábel holttestet (1860, lillei muzeum); András vértanusága; Antigoné a vak Oidipusszal (1865); Zarándokok szent Péter szobra előtt a Péter-templomban; Nápolyi parasztok a római Farnese-palota előtt (1866): Egy fél bajoccót kegyelmes uram! (1864); Paulai Vince leszedi egy gályarabnak a bilincseit (1866); Mária mennybemenetele (1869); s végre Utca Jeruzsálemben. E képeihez utóbb A török borbély (1872), a szinezésben érdekes, de rideg naturalizmusa által visszataszitó kép, Krisztus a keresztfán (1874) és Jób (1880) csatlakozott. 1875. óta jobbára arcképeket fest; különöses Pasca szinésznő arcképe tette e nembeli művészetét népszerüvé. Mesterművei: Thiers, Hugo Viktor és Grévy köztársasági elnök rendkivül jellemző és plasztikus erőtől duzzadó arcképei. Legujabb festménye édesanyjának arcképe melyet az 1893. Szalónban állitott ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon