Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bonnet... ----

Magyar Magyar Német Német
Bonnet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bonnet

I Gyula, francia, iró született Nimesben 1820., meghalt 1892. A Société de l" histoire du protestantisme français ügyvéde és titkára volt Párisban. A reformácio korának történelmére vonatkozó tanulmányai ismeretessé tették nevét. Ezek közül a főbbek: Olympia Morata: épisode ou la renaissance en Italie (1850, 4. kiad. 1865); Antonio Paleario; étude sur la réforme en Italie (1862); Calvin au val d" Aoste (1861); Récits du XVI. siécle (1864); ezekhez még két köt.: Nouveaux récits, 1869, és Deruiers récits, 1875. tov. La famille de Curione (Basel 1876) csatlakozik.

2. B. Jakab, francia pénzügytani iró, szül. Maintenonban 1814 április 22., megh. Luzernben 1866 szept. 25. Számos, a Revue des deux Mondes c. folyóiratban megjeleut cikkén kivül, következő munkáit említjük: Questions économiques et financiéres (1859); La liberté des banques et le taux de l" intérét (1864); Le credit et les finances (1865); L" Enqujelte sur le creéit et la Crise de 1863-64. (1866); Etude sur la monnaie (1870; La question des impôts. (1879) etc.

3. B. Károly, francia természetbuvár és bölcsész, szül. Genfben 1720 márc, 13., megh. Genthod jószágán 1793 máj. 20. Szülei a jogtudományi pályára szánták, emellett azonban természetrajzi tanulmányokkal foglalkozott. A francia és a londoni akadémia tagjául választotta s ez időtől fogva teljesen a természetrajz és bölcsézet tanulmányozásának szentelé erejét. Gyakori szembaja, mely górcsövi vizsgálataiban akadályozta, arra indította, hogy spekulativ kutatásoknak szentelje magát és különösen a kereszténységet és a halál után való létet vonja szemlélődései körébe. B. bölcsészeté empirizmus; Locke-kal s Condillac-val együtt minden képzetét érzéki észlelésekből származtat le, de ugy, hogy az a külső hatásoknak csak lelki visszahatása, miáltal az a közkeletü hasonlat, hogy a lélek «tabula rasa», melyre az érzékek felírják benyomásaikat, lényegesen változott alakot ölt, mert e szerint az idegszálak keltik ugyan a gondolatot, de működésük nem azonos a gondolattal. Minden lelkifunkció az idegszálak rezgése által keletkezik, valamint megfordítva minden innen kiinduló mozgás általuk eszközöltetik. Az eljárás maga, hogy mi módon hat az agy a lélekre vagy ez amarra, titok marad. Minthogy pedig a lélek habár maga anyagnélküli, is összeköttetés nélkül egy (bármily finom) szerves testtel nem képzelhető, B. azt következtette, hogy a lélek csak egy uj testtel való összeköttetesben marad fenn, s erre vonatkozó kissé fantasztikus nézeteit Leibnitz ama gondolata szellemében, hogy a természetben nincsen «ugrás», Palingénésie philosophique c. müvében fejtegette. Főbb művei: Traité d" insectologie Páris 1745, 2 köt.); Recherches sur l" usage des teuilles dans les plantes (Göttinga s Leida 1754); Essai de psychologie, ou considerations sur les opérations de l" âme (London 1755): Essai analytique sur les facultés de l" âme (Kopenhága 1759, 3. kiad.) 1775; Considérations sur les corps organisés (Genf 1762); Contemplation de la nature (1764); B. maga adta ki összegyüjtött munkáit e címen: Oeuvres d" histoire naturelle et de philosophie) Neufchâtel 1779-83. 18 köt. V. ö. Lemoine: Ch. B. de Genéve philosophe et naturaliste, Páris 1850.

4. B. Péter Osszián, francia matematikus, szül. 1819., megh. 1892 jun. 29. Tanulmányait az École polytechnique-en végezte, hol azután repetito, majd igazgató lett, végre a Sorbonne tanárává. 1862 óta a párisi tudományos akadémiának tagja volt. Dolgozatai az algebrára, az elméleti mekánikára, a mat. fizikára, a csillagászatra, de főleg a geometriára, még pedig a felületek elméletére vonatkoznak s többnyire a Journal de mathématiquesben jelentek meg. Legnevezetesebb dolgozata: Mémoire sur l" emploi d" un nouveau systeme de coordonnées dans l" étude des propriétés des surfaces courbes (id. h. 1860).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is