Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bonneval... ----

Magyar Magyar Német Német
Bonneval... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bonneval

Kolozs Sándor gróf, később Achmed pasa, a legkiválóbb kalandorok egyike, szül. Coussac-ban (Limousin) 1675 jul. 14., megh. Konstantinápolyban 1747 márc. 27. Már 13 éves korában tengerésznek állott be s néhány évvel később testőrhadnagy lett. Kitünt 1701. az olasz s később a németalföldi badjáratban is, de elkövetett zsarolásai miatt nem léptették elő s midőn ezért Chamillon hadügyminisztert megsértette, halálra itéltek. B. ekkor Németországba menekült s Savoyai Jenő herceg ajánlatára mint vezérőrnagy a császári hadseregben kapott alkalmazást és 1710-1712. Franciaország ellen küzdött. 1714. a rastatti béke alkalmával a francia kormány Jenő herceg közbenjárására a B. ellen indított pört beszüntette. VI. Károly császár tábornokká, majd tábornaggyá léptette elő s mint ilyen az 1716. török hadjáratban Jenő herceg oldalán, Temesvár ostromában, valamint a péterváradi ütközetben vitézül résztvett, sőt ez utóbbi csatában sulyosan megsebesült. A passzarovici békekötés után egy ideig Bécsben élt, de Jenő herceg, kinek magánügyeibe szeretett avatkozni, 1723. hogy tőle megszabaduljon, Németalföldre küldötte táborszernagyi minőségben. Brüsszelben de Prie marquis kormányzóval csakhamar oly viszályba keveredett, hogy az udvari hadi tanács halálra itélte, mely büntetést a császár egy évi várfogságra változtatta. Egy év mulva visszanyerte szabadságát oly föltétellel hogy Németországból örökre távozik. B. ekkor Konstantinápolyba ment. 1730. áttért az iszlámra s mint Achmed basa európai módra szervezte a török tüzérséget. Később győzelmesen harcolt az oroszok és Thamasp Kuli khán, persa trónbitorló ellen. A szultán jutalmul Chiosz kormányzójává nevezte ki, de nemsokára kegyvesztes lett s a Fekete-tenger mellékére számüzetett. Éppen Európába visszatérni készült, midőn meghalt. A neve alatt megjelent emlékiratok hamisak. V. ö. Leben und Begebenheiten des Grafen von B. (Frankfurt és Lipcse 1738, 4. köt.). továbbá Vandal Albert, Le Pacha B. (Páris 1887); U. a., Une ambassade française in Orient sous Louis XV. (Páris 1887) és Grande Encycl. VII. 344.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is