Bonneval
Kolozs Sándor gróf, később Achmed pasa, a legkiválóbb
kalandorok egyike, szül. Coussac-ban (Limousin) 1675 jul. 14., megh.
Konstantinápolyban 1747 márc. 27. Már 13 éves korában tengerésznek állott be s
néhány évvel később testőrhadnagy lett. Kitünt 1701. az olasz s később a
németalföldi badjáratban is, de elkövetett zsarolásai miatt nem léptették elő s
midőn ezért Chamillon hadügyminisztert megsértette, halálra itéltek. B. ekkor
Németországba menekült s Savoyai Jenő herceg ajánlatára mint vezérőrnagy a
császári hadseregben kapott alkalmazást és 1710-1712. Franciaország ellen
küzdött. 1714. a rastatti béke alkalmával a francia kormány Jenő herceg
közbenjárására a B. ellen indított pört beszüntette. VI. Károly császár
tábornokká, majd tábornaggyá léptette elő s mint ilyen az 1716. török
hadjáratban Jenő herceg oldalán, Temesvár ostromában, valamint a péterváradi
ütközetben vitézül résztvett, sőt ez utóbbi csatában sulyosan megsebesült. A
passzarovici békekötés után egy ideig Bécsben élt, de Jenő herceg, kinek
magánügyeibe szeretett avatkozni, 1723. hogy tőle megszabaduljon, Németalföldre
küldötte táborszernagyi minőségben. Brüsszelben de Prie marquis kormányzóval csakhamar
oly viszályba keveredett, hogy az udvari hadi tanács halálra itélte, mely
büntetést a császár egy évi várfogságra változtatta. Egy év mulva visszanyerte
szabadságát oly föltétellel hogy Németországból örökre távozik. B. ekkor
Konstantinápolyba ment. 1730. áttért az iszlámra s mint Achmed basa európai
módra szervezte a török tüzérséget. Később győzelmesen harcolt az oroszok és
Thamasp Kuli khán, persa trónbitorló ellen. A szultán jutalmul Chiosz
kormányzójává nevezte ki, de nemsokára kegyvesztes lett s a Fekete-tenger
mellékére számüzetett. Éppen Európába visszatérni készült, midőn meghalt. A
neve alatt megjelent emlékiratok hamisak. V. ö. Leben und Begebenheiten des
Grafen von B. (Frankfurt és Lipcse 1738, 4. köt.). továbbá Vandal Albert, Le
Pacha B. (Páris 1887); U. a., Une ambassade française in Orient sous Louis XV.
(Páris 1887) és Grande Encycl. VII. 344.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|