Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
bór boron
bőr coat
bőr fell
bőr hide
bőr leather
bőr pelt
bőr skin
bor wine
bőr alá ado... subcutaneou...
bőr alá ado... hypodermic
bőr alá fec... hypodermic
bőr alatti hypodermic
bőr felvágá... manipulativ...
bőr- cutaneous
bőr- dermal
bőr- leather
boralma cider apple...
bőrápoló kr... emollient
bőrbe kötöt... in morocco
bőrbe kötöt... morocco bou...

Magyar Magyar Német Német
bőr Haut (e)
bőr Leder (s)
bor Wein (r)
bőráncú weitfaltig
Borbála Barbara
borbély Barbier (r)...
bőrből való... ledern
borda Rippe (e)
bordázat (h... Gerippe (s)...
borgonyafán... Puffer (r)
bőrgyógyász... Hautarzt (r...
bőrgyulladá... Hautentzünd...
borít verkleiden
borítéklabe... Kuvert (s)
borítólap &... Umschlag (r...
borjadzik kalben
borjú Kalb (s)
borjúsült Kalbsbraten...
bőrkeményed... Schwiele (e...
bőrkiütés Ausschlag (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bőr

v. köztakaró (integumentum commune v. derma v. cutis v. corium) Bevonja az emberi és állati testet s ennek felszintes nyilásainál átmegy a nyálkahártyákba. Felnőtt ember bőre kiterjesztve 1.6  méter terjedelmü. Alsó felszinét az alatta fekvő képződményekhez kötőszövet rögzíti (tela subcutanea), ahol ez laza összeállásu, ott a B. ráncokba emelhető, ahol pedig igen feszes, ott behuzódások és barázdák vannak a felszinén. Sok helyen sok zsirszövet van a B. alatt (panniculus adiposus) 2-14 mm. vastag; némely helyen ez majd mindig hiányzik, p. a szemhéjon, a fülkagylón, kis szeméremajkon, borékon. A B. feladata: 1. hogy mint ellentállóbb határréteg a testet megvédje és a test melegét visszatartsa; 2. közvetíti a bőrlélegzés (perspiratio cutanea) és elválasztó feladata is van (verejték, faggyu, füzsir); 3. a külvilágnak fizikai és vegyi behatásait saját érző helyei utján a tudomásukra hozza s ezáltal érzékszerv is szerepel.

Ujabb vizsgálatokból tudjuk hogy még alsóbb foku mikroszkopikus lényeken is már mindsűrübben cuticulának (bőrke) nevezett burkot, amely az illető állatoknak takarójául szolgál s egyes nyilásokkal van ellátva amelyen (P. az u. n. amoebák testük állományaiból állábaikat nyujtogatják ki s velük megfognak náluknál még kisebb tárgyakat s mozognak tova. Más ilyen mikroszkopikus piciny lények ismét kova v. mészpáncéllal (rhizopodák, diatomacaeák, algák) vannak takarva. Más már szabad szemmel is látható állatok, sőt nagyobb szárazföldi, tengeri, v. folyami élő állatok is kemény és különféleképen szinezett takaróval vannak ellátva, illetőleg bőrükön mész, chitin v. szaruanyag van lerakódva, s ez az állomány a legkülönfélébb alaku részletekre oszlik meg rajtok, s különböző szuró, vágó és metsző szervekkel van felszerelve (tüskebőrüek a puhatestü kagylók, csigák, a héjjas állatok, rákok bogarak stb.)

Az emberi bőr

a test különböző tájain különböző vastagságu, s a test egyes helyein szőrözött. Vékonyabb helyein érzékenyebb a több ideg és idegvégződés (tapintóidegvégkészülék) következtében. A test felületén található nyilásokba elvékonyodva befolytatódik s az ezekkel egybefüggő üregeket és szerveket is kibéleli. Az ember bőrében, valamint a házi, de sok más állat bőrében is 2 főréteget különböztetünk meg, ha azt harántul átmetszve, nagyítókkal nézzük meg, sőt vékony metszeteken szabad tekintetre is megtudja azokat egymástól különböztetni a gyakorlott szem. A felső réteg edénytelen sejthalmazból áll; ez a külhám (epidermis ábra E), amely az embrióban az ektodermából (szarulemez, l. Csiraréteg) származik, mig alatta tulajdonképeni B. (cutis derma) (ábra c P) következik amely a középső csiralemezből veszi eredetét. Az első rétege az ugynevezett külhámréteg (epidermis; lásd ábra E) hullámzatos felszinü s a második réteg felé (C) kisebb-nagyobb ugynevezett szarucsapokat küld be amelyek sapkaszerüen takarják a második rétegből feltoluló ú. n. bőrszemölcsöket (papilla). (ábra S). Ez az első réteg megint finomabb rétegzést mutat, amelyet azonban már csak erősebb nagyítással láthatunk. Ennek felső sejtes sorát szarurétegnek (stratum corneum.; ábra sr) nevezik. Ezt ismét ott, ahol a legvastagabb (a kéznek tenyere felén és a talpon) egy mélyebb vékony réteg határolja el az elsőtől,amelyet világos rétegnek (stratum lucidum) neveztek el; tulajdonkép kis pikkelyek két-három rétegben, lelapítottabbak és egyenletesebbek mint a többi hámsejtek. A szaruréteg magvatlan külhámsejtjei folyton leválnak, leporlanak a ruha surlódása és más behatásokra s ezen leváló sejtek az epidermis legalsó rétegének az ugynevezett csira- vagy Malpighi-féle rétegének (nyálkaréteg, stratum germinativum rete mucosum: ábra M) sejtjei által pótoltatnak, ezért is a B. külhámjának eme Malpighi-rétegét a B. anyjának (matrix) is szokás nevezni. A csiraréteg legfelsőbb rétege a szemcsés réteg (stratum granulosum),melynek sejtjei 2-5 sorban gömbölyü, tojásdad v. pálcika alaku szemcséket (keratohyalin) tartalmaznak. A B. anyarétegét egy finom üvegszerü hártya választja el a B.-nek ezután következő második rétegétől a tulajdonképeni bőrtől.

A B: második rétege (cutis) ismét két rétegből áll: az irhából (corium, l.-ábra c), mely kötőszövetből áll s a B. táplálására való vér- és nyirok-edényeket, valamint a. B. érzékenységét okozó idegeket vezeti és a tapintó végkészülékeket, a tapintó érzéki szerveket tartalmazza és a mélyebb laza B. alatt levő kötőszövet-rétegből (stratum subcutaneum),a régiek sejtszöveti rétege, mely legtöbb helyen sok zsirsejtet is tartalmaz, képezve a B. hájrétegét (panniculus adiposus). A B. alatt levő kötőszövet alsó része köti össze a bőrt az alatta levő szervekkel. Az irhán futnak keresztül a lefelé terjedő verítékmirigyek kivezető csövei, áttörve az epidermist is dugaszhuzó alakulag csavarodott végkivezető csöveikkel s ezek az epidermis szarurétegének tetején a közönséges pontoknak nevezett nyilásokkal nyitnak. Ugyanezen irharétegből hajak, szőrök, az állatokban serték (sertések), sőt tüskék (tüskés disznó) mennek felfelé s kifelé az epidermist áttörve s ugyancsak ezen ugynevezett bőrfüggelékek tüszőibe az u. n. faggyumirigyek nyilnak be. Az irhának felső részéből az epidermis. szarusapkáiba az u. n. bőrszemölcsök (papillae cutis) nyulnak fel; legtöbb ilyen van a kéz felületén v. a talpon; némely helyen szabálytalanul és igen sűrün állanak (kis szeméremajkak, csikló, mony, emlőbimbó) vagy igen ritkán (scrotum, nyak, has, hát stb.) és különböző nagyok. Edényes- és idegszemölcsöket különböztetünk meg; azoknak több az edényük, ezeknek pedig több az idegük. A bőrszemölcsökben a tapintó idegvégkészülékek az u. n: tapintó testecskék vannak. Ezek az emberben és állatokban a legkülönfélébb szerkezetüek, de 3 tipuszra vihetők vissza. A legegyszerübb tipusz a Krause-féle gömböcske v. bunkó; szövevényesebb és nagyobb már a Meissner-féle tapintó testecske, valamint a szabad szemmel is látható s összetett szerkezetü Vater- v. Pacini-féle tapintó végkészülék.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is