Borbetegségek
A különböző boralkotórészek részint bizonyos
organizmusoknak, részint a levegőnek s részint más körülményeknek hatása alatt
olyan változásokon mennek át, hogy a bor szine, ize, zamatja stb. más lesz; ez
esetben azt mondjuk, hogy a bor beteg. Az eddig megfigyelt B. a következők:
Megvirágosodás, ecetesedés, savanyodás (tejsav erjedés), nyulósság, megtörés,
megkeseredés, megfordulás, rothadás, füstös izüség. Borhibák pedig a
következők: záptojásszag, dohosság, földiz, élesztőiz, megfeketedés. A B.-et
főleg mikroorganizmusok okozzák, melyeknek jellemzése s esetleg gyógyítása az
illető cimszók alatt olvasható. Általában legkönnyebben lesznek betegek a hibás
szőllőből készült gyenge borok meleg pincében és a kellő gondozás hiányában. a
borszesz a B. ellen a legjobb biztosíték, azért a most cukortartalmát a
szüretelés későre halasztásával fokozni igen tanácsos, v. pedig cukrozni kell a
mustot vagy szeszezni kell a bort. A hordónak tiszta kezelése, gondos töltögetése
igen sok borbetegség ellen biztosít. Több borbetegség ellen elég jól
védekezhetünk a pasteurözéssel a bornak 65-75° C.-ra való felmelegítésével,
mely a legtöbb borbetegséget okozó szervezetet megöli s így a bort, ha ujabban
nem inficiálódik, a betegségtől megóvja.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|