Borék

v. herezacskó (scrotum v. scortum, ami általában bőrt jelent; a rómaiak a közönséges kéjnőket scorta-nak nevezeték, mert bőrszoknyát kellett hordaniok; a B. görög neve osceuz), a köztakarónak azon zacskó-alaku része, mely a heréket és az ondózsinórok alsó végét fogadja magában. Külsőleg a közepén hosszirányu varrat van (raphe scroti) a himvessző hasi oldalától a gátig terjedőleg. A B. felszine ráncos, szine a hámban fekvő sok festéksejttől barnás. A bőralatti sejtszövet helyett a B.-on fehéres színü sima izomréteg van (u. n. izomhártya, tunica dartos s. erythroides, gör. eruxroz piros), melytől a varrat irányában nyilirányu sövény indul ki (septum scroti) s ez válaszfalul szolgál a herék között.

Forrás: Pallas Nagylexikon