Borfestő
anyag. Az u. n. fehér borok színe a borban levő csersavból
származik, melyet részint a szőllő héjából, a magvakból, részint a hordó
dongáiból von ki a bor, s mely oxidálódván, sárgás barna színü, humuszszerü
anyagokat hozlétre és ezek adják meg a fehér bornak a színét. A vörös borok
festőanyaga a kék szőllő héjában lelhető kék festék, az u. n. oenocyanin, mely
vízban alig oldódik, melyet azonban savak és a szesz keveréke könnyen
feloldanak, s egyszersmind megvörösítenek. Ezért kell a vörös bornak való
szőllőt a törkölyön erjeszteni. Alkali-oldatok ezen vörös színt kékeszöld
színüvé változtatják, mely azonban savak hozzáadására eredeti színét nem nyeri
többé vissza. Borfestékül használják a földi bodza, a fekete meggy, a fagyal
bogyóit, azonfelül a festő málna virágát, a börzsönyfát, sőt fuxin tartalmu
kátrányfestéket is, mely festő anyagok némelyikét csak nehezen lehet a borban
felismerni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|