Borfestő

anyag. Az u. n. fehér borok színe a borban levő csersavból származik, melyet részint a szőllő héjából, a magvakból, részint a hordó dongáiból von ki a bor, s mely oxidálódván, sárgás barna színü, humuszszerü anyagokat hozlétre és ezek adják meg a fehér bornak a színét. A vörös borok festőanyaga a kék szőllő héjában lelhető kék festék, az u. n. oenocyanin, mely vízban alig oldódik, melyet azonban savak és a szesz keveréke könnyen feloldanak, s egyszersmind megvörösítenek. Ezért kell a vörös bornak való szőllőt a törkölyön erjeszteni. Alkali-oldatok ezen vörös színt kékeszöld színüvé változtatják, mely azonban savak hozzáadására eredeti színét nem nyeri többé vissza. Borfestékül használják a földi bodza, a fekete meggy, a fagyal bogyóit, azonfelül a festő málna virágát, a börzsönyfát, sőt fuxin tartalmu kátrányfestéket is, mely festő anyagok némelyikét csak nehezen lehet a borban felismerni.

Forrás: Pallas Nagylexikon