Borju
a szarvasmarha szopós v. alig elválasztott ivadéka, de
tágabb értelemben minden tehénnek nevezett állat magzatja, p. őzborju,
szarvasborju. Ivar szerint van bika- és üsző-B. Tinó-B. az, melyet kiheréltek,
rugott B., melyet az anya már nem enged szopni. A B.-hus könnyen emészthető,
izletes, de nem igen tápláló, a B. bőrét és szőrét sokféleképen használják. A
vágóhidra szánt B.-t 2-3 hétig hagyják szopni, néhány hétig tejjel, árpadarával
stb. is hizlalják. B. pásztor, ki a borjukat v. a borjucsordát őrzi, legelteti.
- Borjazás a. m. ellés. - B., a katonaság háti táskája, amely e magyar nevét
azért kapta, mert régebben kizárólag borjubőrből készítették.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|