Ignác lovag, mineralogus és geologus, született
Gyulafehérvárott 1742 december 26., meghalt Bécsben 1791 jul. 24-én. 1770-ben
ülnökké lett a prágai pénzverő és bányászati hivatalban. Ebben a minőségében
többször beutazta tudományos buvárlatok céljából Magyarországot, Erdélyt és
Krajnát. Ez utazás tudományos eredménye: Briefe über mineralogische Gegenstände
auf seiner Reise durch den Temeswarer Banat, Siebenbürgen, Ober- und
Nieder-Ungarn. Frankfurt és Lipcse 1774. (Ugyanez angolul, ford. Raspe, London
1777., fránciául ford. Moncet, Páris 1780. és ol., Velence 1778.) 1775. adta ki
Poda Miklós jezsuita ily cimü munkáját: Beschreibung der bei dem Bergbau zu
Schemnitz in Nieder-Ungarn errichteten Maschinen és irta a következő cimüt:
Lythophylacium Bornianum sive Index fossilium, quae collegit, in classes et
ordines digessit Ign. de Born, Prága 1772-75, 2 k. rézmetszetekkel. A
stockholmi, sienai, pádovai és londoni akadémiák már ekkor tagjukká
választották. Mária Terézia 1776. meghivta Bécsbe, hol átvette a cs. kir.
természetrajzi gyüjtemény rendezését. E működésének eredménye: Index rerum
naturalium musei Caes. Vindob. P. J. Testacea cimü nagy műve (Bécs 1778) latin
s német szöveggel. Ezt 1780-ban Testacea Musei Caes. Vindob., quae jussu Mariae
Theresiae disposuit et descr. Ign. Born cimen ujra kinyomatták. 1779-ben
valóságos udvari tanácsossá lett a pénzverő és bányászati udvari kamarában.
Azonban B. nem egyedül saját szakmájában, hanem általában a tudományban,
humanitása s nemes szabadelvüsége tekintetében is páratlanul áll. Magához
vonzotta valamennyi tudóst és igy keletkezett a Physikalische Arbeiten der
einträchtigen Freunde cimü időszaki folyóirat (1783-91), melyben tőle is vannak
értekezések. A bányászat körül B. mindenekelőtt a foncsororozási módszer
javítása által szerzett érdemeket; erről irta Ueber das Anquicken der gold-und
silberhältigen Erze, Rohsteine, Schwarzkupfer und Hüttenspeise cimü művét
(1786, 21 rézmetszettel), melyet francia nyelvre is lefordítottak. II. József
császár e módszert azonnal összes államaiban alkalmaztatta. Ekkor irta Trebra
F. W.-vel együtt Bergbaukunde cimü kétkötetes munkáját (Lipcse 1789-90);
Catalogue methodique et raisonné de la collection des fossiles de Mlle Eleonore
Raab (Bécs 1790, németül is megjelent); Bestätigte Reduction der alkalischen
Erden (Crell, Chem, Ann. 1790); Ueber eine neue Steinart, den Pyrophan (u. o.
1791); Miner. Nachrichten (u. o. 1791); Relatio de aurilegio Daciae
transalpinae (N. Act. Acad. Nat. Cur. VIII.); Freimüthige Briefe über den
Holzmangel in den österr. Staaten, u. die Mittel ihm abzuhelfen (Bécs 1797);
Lettre á M. le prof. Crell, ou observation sur le catalogue méth. et raisonné
de la collection des fossiles de Mlle E. Raab (Braunschweig 1799); Seconde
lettre á M. le prof. Crell etc. (u. o. 1799). 1783. a következő mű jelent meg
tőle: Joannis Physiophili specimen Monachologiae, methodo Linnaeana, tabulis
tribus aeneis illustratum stb., mely mű a polgári osztály összes köreiben nagy
feltünést, azon körökben pedig, melyek ellen intézve volt, roppant boszankodást
keltett. Migazzi bibornok mindent elkövetett e könyv elnyomására és e célból
József császárhoz is fordult. A következő évben bővített kiadásban megjelentek
tőle Jo. Physiophili opera. Continent. Monachologiam, accusationem Physiophili,
anatomiam monachis. Ugyancsak tőle való az 1772. Bécsben megjelent Die Staats
Perücke, Eine Erzählung.
Forrás: Pallas Nagylexikon