Born

Ignác lovag, mineralogus és geologus, született Gyulafehérvárott 1742 december 26., meghalt Bécsben 1791 jul. 24-én. 1770-ben ülnökké lett a prágai pénzverő és bányászati hivatalban. Ebben a minőségében többször beutazta tudományos buvárlatok céljából Magyarországot, Erdélyt és Krajnát. Ez utazás tudományos eredménye: Briefe über mineralogische Gegenstände auf seiner Reise durch den Temeswarer Banat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Ungarn. Frankfurt és Lipcse 1774. (Ugyanez angolul, ford. Raspe, London 1777., fránciául ford. Moncet, Páris 1780. és ol., Velence 1778.) 1775. adta ki Poda Miklós jezsuita ily cimü munkáját: Beschreibung der bei dem Bergbau zu Schemnitz in Nieder-Ungarn errichteten Maschinen és irta a következő cimüt: Lythophylacium Bornianum sive Index fossilium, quae collegit, in classes et ordines digessit Ign. de Born, Prága 1772-75, 2 k. rézmetszetekkel. A stockholmi, sienai, pádovai és londoni akadémiák már ekkor tagjukká választották. Mária Terézia 1776. meghivta Bécsbe, hol átvette a cs. kir. természetrajzi gyüjtemény rendezését. E működésének eredménye: Index rerum naturalium musei Caes. Vindob. P. J. Testacea cimü nagy műve (Bécs 1778) latin s német szöveggel. Ezt 1780-ban Testacea Musei Caes. Vindob., quae jussu Mariae Theresiae disposuit et descr. Ign. Born cimen ujra kinyomatták. 1779-ben valóságos udvari tanácsossá lett a pénzverő és bányászati udvari kamarában. Azonban B. nem egyedül saját szakmájában, hanem általában a tudományban, humanitása s nemes szabadelvüsége tekintetében is páratlanul áll. Magához vonzotta valamennyi tudóst és igy keletkezett a Physikalische Arbeiten der einträchtigen Freunde cimü időszaki folyóirat (1783-91), melyben tőle is vannak értekezések. A bányászat körül B. mindenekelőtt a foncsororozási módszer javítása által szerzett érdemeket; erről irta Ueber das Anquicken der gold-und silberhältigen Erze, Rohsteine, Schwarzkupfer und Hüttenspeise cimü művét (1786, 21 rézmetszettel), melyet francia nyelvre is lefordítottak. II. József császár e módszert azonnal összes államaiban alkalmaztatta. Ekkor irta Trebra F. W.-vel együtt Bergbaukunde cimü kétkötetes munkáját (Lipcse 1789-90); Catalogue methodique et raisonné de la collection des fossiles de Mlle Eleonore Raab (Bécs 1790, németül is megjelent); Bestätigte Reduction der alkalischen Erden (Crell, Chem, Ann. 1790); Ueber eine neue Steinart, den Pyrophan (u. o. 1791); Miner. Nachrichten (u. o. 1791); Relatio de aurilegio Daciae transalpinae (N. Act. Acad. Nat. Cur. VIII.); Freimüthige Briefe über den Holzmangel in den österr. Staaten, u. die Mittel ihm abzuhelfen (Bécs 1797); Lettre á M. le prof. Crell, ou observation sur le catalogue méth. et raisonné de la collection des fossiles de Mlle E. Raab (Braunschweig 1799); Seconde lettre á M. le prof. Crell etc. (u. o. 1799). 1783. a következő mű jelent meg tőle: Joannis Physiophili specimen Monachologiae, methodo Linnaeana, tabulis tribus aeneis illustratum stb., mely mű a polgári osztály összes köreiben nagy feltünést, azon körökben pedig, melyek ellen intézve volt, roppant boszankodást keltett. Migazzi bibornok mindent elkövetett e könyv elnyomására és e célból József császárhoz is fordult. A következő évben bővített kiadásban megjelentek tőle Jo. Physiophili opera. Continent. Monachologiam, accusationem Physiophili, anatomiam monachis. Ugyancsak tőle való az 1772. Bécsben megjelent Die Staats Perücke, Eine Erzählung.

Forrás: Pallas Nagylexikon