Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Borneó Borneo
borneói lak... Bornean

Magyar Magyar Német Német
Borneo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Borneo

körtealaku sziget, a Szunda-szigetek legnagyobbika, a D.-Khinai, Mindoro-, Szulu-tenger, Mankasszar-csatorna, Szunda-tenger és Karimata-csatorna közt. Csak ÉK-i részében vannak mélyebb öblei, a Darvel-, Labuk-, Marudu-, Brunei-öblök. A legjobb kikötők szintén itt vannak: Szaba, Ambong, Abai, stb. Területe, beleszámítva Labuant 736500 km2. A sziget belsejében fekvő hegycsoportok, a szigetet D-i, K-i, É-i, és Ny-i részre osztják. E hegyláncok és hegycsoportok körül dombvidék terül el, melyet föld vesz körül, ami különösen D-en nagy terjedelmü. A sík földön ismét sok helyen mocsáros területek fekszenek. A sziget legmagasabb csúcsa, a Kina-Balu (4175 m.) az ÉK-i végében van. B. geologiai formációi,: régi kristályos palakőzetek, granitikus és diorititikus régibb eruptiv tömegek devon-, karbon-, kréta-formációk, régibb és ujabb tercier (eocén oligocén miocén), diluvium és alluvium.

Vizekben B. rendkivül gazdag. Számos folyó szakad a határt alkotó tengerekbe; D-nek folyik a Barito, K-nek a Mahakkam, Ny-nak a Kapuasz bohang, É-nak a Redsang és ÉK-nek a Kajan vagy Bulongan. Mindezek, bővizü mellékfolyóktól táplálva, széles deltákban torkolnak és partjaik mellett számos kisebb-nagyobb tavakat alkottak. Ezeken kivül Ny-on torkolnak a Nagy-Szambasz, Szlakkan, Radja, Duri, Peniti; É-on a Batang-Lupar, a Szeravak, a Barram, a Limbang; K-en a Kinabattangan, a Beran, a Kendilo, a Menungal stb.

Az éghajlat mindenütt trópusi. D-en egy esős és egy száraz, É-on pedig 2 esős és 2 száraz évszak van. Bandsermasszinban az évi közép hőmérsék: 26° C. Az európai telepek közelében rizst, dohányt, cukornádat, indigót, kávét, gyapotot, borsot, szágo- és kokuszpálmát termesztenek. A rengeteg sűrű és alig hozzáférhető erdők gazdagok a legkülönbözőbb pálmafajokban. Miként növényvilága, faunája is ugy egyedekben mint fajokban rendkivül gazdag. A házi állatok közül csak lovakat és bivalyokat tartanak. A vadállatok közül a legkiválóbbak: az orángutáng, a Semnopithecus nasicus, az indiai tapir, az elefánt, egy középnagyságu párduc (Felis macroscelis Temm.); számosak a kisebb ragadozók, a rágcsálók; a különböző madárfajok, különösen az ehető fészket (szalangán) rakó fecskék és rovarok; végül a vadméhek, amelyeknek viaszkja fontos kiveteli cikk. B. ásványokban gazdag; találni rajta aranyat, gyémántot, platint, rezet, vasat, ólmot, sót, szenet és petroleumot; aranyat és gyémántot DK. és K-i részeiben: széntelepeket a dombos vidékeken találni.

A lakosság az őslakosokból, a dajakokból, malájokból, és pedig tulajdonképeni malájokból, bugikból, továbbá khinaiakból és európaiakból áll; számukat akár hozzávetőleg is, a belsejében ismeretlen szigeten, igen nehéz meghatározni, legtöbben 3 millióra becsülik. Az angolok és hollandiak közt 1891. kötött egyezség értelmében B-nek mintegy 2/3-da (528900 km2) hollandi, 1/3-a pedig angol birtok vagy legalább is angol protektorátus alatt áll. Holland-B. feloszlik DK-i B.-ra (de Zuider-en Oosterafdeeling van B.) 374400 km2 területtel 701400 lak., öt kerülettel, Bandsermasszin fővárossal és Ny.-Borneora (Westerafdeeling van B.) 154500 km2 területtel 419000 lak. 3 kerülettel, Pontianak fővárossal. Angol B. részei: 1. Brit-B. Labuan szigettel, 80378 km2 területtel, 126000 lak., 4 tartománnyal, Elopura fővárossal; 2. Szeravak vagyis, Brooke radsa országa (protektorátus) 106200 km2 területtel, 320000 lak., Szeravak főhellyel; 3. Brunei szultánság, 21,000 km2 területtel, 50000 lak., Brunei főhellyel. B. fő kereskedelmi cikkei: dohány, kokuszdió, viasz, madárfészkek, szágo, guttapercsa, fa, arany és gyémánt. A kivitt tárgyak értéke 1890. 4 millió, a bevitteké 8.5 millió frt volt.

Történet. B-t Magelhes társai látták meg először 1521 jul. 8-án. A hollandiak Olivier van Noort vezérlete alatt 1598. pillantották meg először és 1609. alapították rajta az első telepet, de csak 1778. foglalták el egy részét és 1846. szervezték ottani birtokaikat. 1841. alapította sir James Brooke Szeravakot, Labuant az angolok 1816. foglalták el; É.-B. alapját pedig Dalrymple 1763. vetette meg. B.-ban utaztak a 20-as években: Tobias, Hartmann, Dungen Gronovius, Müller, Halewyn, Dalton; a 30-as években Henrici, Müller; a 40-es években: Schwaner, Graffon, Dewall, Weddik, van Lynden, Croockewit; az 50-es években: Maks, Bangert, Kater, Pfeifer Ida; ujabban Xántus, Posewitz,Verbeek, Bock, Hooze, Everwyn, Schelle Witty, Daly, Dunloup stb. L. Xantus B. szigeten 1870. tett utazásomról (Földr. Közlemények 1875). Dr. Posewitz: Borneo (Berlin 1889. X-XXI. lapokon bő irodalmi tájékoztatás). Handbook to British North B. (Lond. 1890). Map of B. 1: 3200000 (Lond. 1886). Clutterbuck: About Ceylon and B. (London 1891). Bastian: Die Molluken (4. köt. B. és Celebesz. 1889). Wallace: Malay Archipelago (1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is