Borosjenő

1. Nagyközség Arad vmegye borosjenői j.-ban, a Fehér-Körös mellett (1891) 897 házzal és 5126 lak., kik között 1806, magyar, 115 német, 2918 oláh. A járási szolgabiróság, az aradborosjenői esperesség, járásbiróság, közjegyzőség, honvédzászlóalj széke, pénzügyőrbiztosi állomás. B. a körösvölgyi vasut állomása, van posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Élénk iparos hely, van faiparszövetkezete, mely gőzfűrészt, butor- és botgyárat tart fenn, amelyek (1891) 90 munkással 2500 m³ fát dolgoztak fel s 30000 frt. értékü hajlított butort és fürészárukat állítottak elő s szállítottak a külföldre; van továbbá gőzmalma és 2 téglagyára, takarékpénztára, élénk marhavásárai. Határa termékeny, jó bort, gyümölcsöt és gabonát terem. B.-n már 1199. állott a Szt. Lélek temploma s egy kolostor; 1333-ban Nagy Jenő néven említtetik, 1561. már virágzó város volt; Brankovics Sebő 1600 körül gör. kel. érsekséget alapított itt. Régi vára sokáig az erdélyi fejedelemségnek hatalmas bástyája volt, ma egy része ujjá van alakítva, mellette ép mecset (ma honvéd-iskola) és török kút van. A várat János Zsigmond 1565. elfoglalta, 1865 szept. 13. a temesvári pasa visszaadta Schwendinek, ettől azonban 23 napig tartó ágyuztatás után már 1566. elfoglalta Pertáf pasa. Csak 1596. hódította vissza Borbély György, s a benne levő 700 törököt leölte. B. ezután Erdély legfontosabb végvárai közé tartozott, benne az ország katonákat tartott s a vár védelmére lovas és gyalog vitézeket telepített ide, kiket nemesi szabadságokkal ruházott fel. 1658. a II. Rákóczy György ellen induló Kanaan budai pasa ostromolta s szept. 2. elfoglalta, s erre csak 1683. került végkép vissza a magyarokhoz. A várat Atzél Péter restauráltatta s most honvédkaszárnyául szolgál. 1849 aug. 21. Vécsey tábornok magyar serege itt rakta le fegyverét Rüdiger orosz tábornok alatt. A róm. kat. templom sírboltjában Leiningen Károly honvédtábornok nyugszik. V. ö. Márki Sándor: Az Arad-Hegyalja északnyugati részén. (Magy. Kárpátegyesület Évkönyve XII. 1885. 1-29)

2. B., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pilisi felső j.-ban a Nagy-Kevély (537 m.) aljában, (1891) 1135 német lak. A török uralom után keletkezett, Mária Terézia ideje után József nádor birtokába ment át, most József főhercegé. Gazdag szőllőit a filloxera elpusztította.

Forrás: Pallas Nagylexikon