Boross

Mihály politikai beszély- regény- és hirlapiró, szül. Ó-Szőnyön (Komárom vmegyében) 1815 jan. 9., egyszerü földmíves szülőktől. Iskoláit szülőhelyén, majd Cegléden; Nagy-Kőrösön és Pápán végezte. Az akkori szokás szerint elvégezte a jogot és teologiát, rektoroskodott Mocson, 1842. pedig Pestre ment jurátusnak, s ügyvédi vizsgát tett A közhivatalviselést Székesfehérváron kezdte, 1848 helyettes főjegyző, 1849. Fehérvmegye másod alispánja, kevéssel utóbb a vésztörvényszék elnöke lett. 1850-53-ig baracskai birtokán gazdálkodott, majd a kecskeméti gimnázium egyik tanári székébe hivták meg, de itt alig pár hónapi tanárkodása után elfogták és két évi várfogságra itélték. Josefstadtból 1855. szabadult ki, s attól kezdve 1860-ig Pesten irodalommal foglalkozott. 1860. Fehér vmegye alispánjává választották, mely tisztét egy évig viselte. 1861-72-ig ügyvédkedett, 1872. kir. járásbiróvá neveztetett ki, 1876. nyugalomba vonult, s egyideig még Székesfehérvárott lakott, néhány év óta pedig Sárbogárdon él. Munkássága nagyon gazdag és határozottan népies irányu; irói munkásságát tanulókorában kezdte, s attól fogva csaknem valamennyi társadalmi, szépirodalmi és politikai lapba dolgozott. Munkái a szépirodalmiak is kivétel nélkül célzatosak s a célzat: a nép alsóbb rétegeinek józan mívelése, felvilágosítása, öntudatra ébresztése. Stilusa is népies, könnyed s közvetetlen előadási modoránál fogva vonzó. Legnevezetesebb munkái: Béthel, Székesfehérvár 1844 (szenttörténeti novellák); Politikai kis káté a nép számára Pest 1848; Házasság spekulációból, víg regény, Pest 1850; Boldogháza, Pest 1856; András a szolgalegény Pest 1857; A hazajáró lélek, víg regény 1856; Boldogházi esték, 1857 -58; A szomszéd, v. a falu birája, regény, 1858; Lelkész leánya, Székesfehérvár 1877.

Forrás: Pallas Nagylexikon