Borostyáni

Nándor hirlapiró szül. Szegeden 1848. jan. Tanulmányait a szegedi gimnáziumban és a budapesti egyetem jogi és bölcsészeti karán végezte. Irodalmi dolgozatokkal már 1865 óta foglalkozott. 1869. a Csernátoni Lajos alapította Ellenőr szerkesztőségébe lépett s csakhamar a lap egyik vezércikkirója lett. Az 1870-iki német-francia háboru kitörésekor mint a Hon tudósítója Párisba utazott; félév mulva visszatért s ujra belépett az Ellenőr szerkesztőségébe. Hirlapirói pályáján mindig ellenzéki álláspontot foglalt el. A fuzió után a nagy lapoktól megválva 1874-78. a Vasárnapi Ujság állandó (és kedvelt) tárcairója és a Politikai Ujdonságok segédszerkesztője volt; 1876 szep.-től 1877 juniusig a Budapesti Napilapot, 1878 kezdetétől Lukács Bélával együtt a Közvélemény polit. napilapot szerkesztette, az utóbbit 1879-től 1880 közepéig egyedül; 1881-1885. a Pesti Hirlap vezérszerkesztője volt, és felelős szerkesztője 1883-84. Mikszáthtal együtt a Magyarország és a Nagyvilágnak. Azonkivül még több lap szerkesztésében is részt vett és nagyszámu politikai, társadalmi, szépirodalmi cikkeket és tárcákat irt; dolgozott németül is. Riadó (1878) és A polgárháboru (1885) politikai és társadalmi röpiratai, és Utazás a Dunajegén (1884) c. regénye külön is megjelentek. A Don Juanok c. tréfáját előadták a nemzeti szinházban (Bpest 1891). Egyéb munkái: Magyarország utirajzokban, a magyar koronához tartozó országok leirása touristaiszempontból (többeknek közreműködésével), u o. 1891; Három világrészben, rajzok a keletről (u.o. 1891); Mindszenti Katalin, történeti elbeszélés (Budapest 1892. M. Szalon).

Forrás: Pallas Nagylexikon