Borostyáni
Nándor hirlapiró szül. Szegeden 1848. jan. Tanulmányait a
szegedi gimnáziumban és a budapesti egyetem jogi és bölcsészeti karán végezte.
Irodalmi dolgozatokkal már 1865 óta foglalkozott. 1869. a Csernátoni Lajos
alapította Ellenőr szerkesztőségébe lépett s csakhamar a lap egyik
vezércikkirója lett. Az 1870-iki német-francia háboru kitörésekor mint a Hon
tudósítója Párisba utazott; félév mulva visszatért s ujra belépett az Ellenőr
szerkesztőségébe. Hirlapirói pályáján mindig ellenzéki álláspontot foglalt el.
A fuzió után a nagy lapoktól megválva 1874-78. a Vasárnapi Ujság állandó (és
kedvelt) tárcairója és a Politikai Ujdonságok segédszerkesztője volt; 1876
szep.-től 1877 juniusig a Budapesti Napilapot, 1878 kezdetétől Lukács Bélával
együtt a Közvélemény polit. napilapot szerkesztette, az utóbbit 1879-től 1880
közepéig egyedül; 1881-1885. a Pesti Hirlap vezérszerkesztője volt, és felelős
szerkesztője 1883-84. Mikszáthtal együtt a Magyarország és a Nagyvilágnak.
Azonkivül még több lap szerkesztésében is részt vett és nagyszámu politikai,
társadalmi, szépirodalmi cikkeket és tárcákat irt; dolgozott németül is. Riadó
(1878) és A polgárháboru (1885) politikai és társadalmi röpiratai, és Utazás a
Dunajegén (1884) c. regénye külön is megjelentek. A Don Juanok c. tréfáját
előadták a nemzeti szinházban (Bpest 1891). Egyéb munkái: Magyarország
utirajzokban, a magyar koronához tartozó országok leirása touristaiszempontból
(többeknek közreműködésével), u o. 1891; Három világrészben, rajzok a keletről
(u.o. 1891); Mindszenti Katalin, történeti elbeszélés (Budapest 1892. M.
Szalon).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|