Borostyánkői hegység

a Magyar Alpok egy csoportja, mely Vas vmegyében a Gyöngyös és Pinka folyók közt terül el s Hunfalvy szerint Kőszegig nyulik; orografiailag és geologiailag azonban a Góborfalva és Vágod közti mély nyereg (503 m.) két teljesen elütő jellegü csoportja osztja fel, melyeknek keleti tagját Kőszegi hegységnek (l. o.) nevezhetjük. Ez utóbbi, határozott gerinces kifejlődésü hegység az inkább csoportos jellegü s főgerincet nélkülöző, magasabb részeiben is nagy kiterjedésben földművelés alá fogott s a szerpentin nagymérvü fellépése által jellemzett B.-től lényegesen különbözik, miért is különválasztása megokoltnak látszik. A B. főbb emelkedései D-ről É. felé sorakoznak, s ezek a Kőhalom (829 m.), Gerinchegy (808 m.) Vöröshegy (796 m.) s tovább É-ra az osztrák határon tul a schlägner Höhe (846 m.) és Hutwisch (897 m.), melyek a Wechsel hegységhez fűzik. Tetemes magassága mellett is elég sűrűn népesített hegység, melyben a községek 700 m.-ig vonulnak fel; a legmagasabb tetőkön szántóföldek váltakoznak a tulnyomóan fenyves erdőkkel. E változatossága (bucklige Welt) teszi a B.-et oly vonzóvá, miért is főleg osztrák turisták gyakran felkeresik, különösen miután a Magyar Turista-Egyesület vasvármegyei osztálya turistai művelését kezébe vette s utjelzések, messzelátók építése (Gerinchegy) stb. által a közlekedést is megkönnyítette. A hegységnek nevezetes fürdői (Tarcsa) és ásványos vizei (Góborfa) vannak. V. ö. Ebenspanger János: Vas vármegye a turistaság szempontjából (Turisták Lapja II. 1890. 303-312.). Vasvármegye északnyugati részénék térképe. 1: 75000.

Forrás: Pallas Nagylexikon