Boroszló

(németül: Breslau, lengyelül: Wroc?aw), az ugyanily nevü közigazgatási kerületnek (területe: 13479 km², 1599322 lak.) és Szilézia porosz tartománynak fővárosa, püspöki székhely a hajózható Oder mindkét partján, az Ohlau összefolyásánál, 112 m. magasságban. Lakóinak száma (1890) 335186, akik közt 190761 luteránus, 125483 róm. kat. és 17754 izraelita. Az Oderen, Stadtgrabenen keresztül az egyes városrészekbe és az Oder szigeteire számos hid vezet át. A belváros nagyobbára szük utcákból és régies külsejü házakból áll. A külvárosok, különösen a Schweidnitzi- és az Oderkülváros modern külsejü. A belvárost egykoron körülfogó és 1813 után lerombolt erődítmények helyén csinos ültetvények és sétahelyek vannak; legszebb részök a DK-en levő Liebichshöhe, renaissance izlésben épült belvedere környéke. A belváros legkiválóbb terei: a Ring, amelynek közepén a városháza, néhány magánház, Ny-i és D-i oldalán pedig N. Frigyes és III. Frigyes Vilmos ércből öntött lovagszobrai állanak; a Blücher-tér Blüchernek Rauchtól készített szobrával, a Neumarkt szökőkuttal és az Auguszta császárnéról elnevezett tér, az 1870-71. elesett katonáknak emelt gót izlésü hadi emlékkel. A város jelentékeny épületei: a szt. Erzsébetről elnevezett 1253-57. épitett és 1856 -57. restaurált prot. templom, 102 m. magas toronnyal, néhány szép kőemlékkel és 1455. való szép tabernakulummal; a XIV. században befejezett, háromhajóju székesegyház, belsejében néhány figyelemreméltó műtárggyal, amelyek közt a legjelentékenyebbek Cranach hires madonnája és Roth (? 1506) püspök sirjának márványlapja: a XIII. századból való Mária Magdolna-templom, régi korból való képekkel és üvegfestményekkel; a régi városháza (XIV. századból), amelynek legszebb része az egy pilléren nyugvó Fürstensaal, amelyben a XV. századtól kezdve a sziléziai rendek gyüléseiket tartották; az uj városháza; az uj szt. Mihály-templom gót épület és a Ring-téren azon ház, amelyben a cseh királyok szoktak volt megszállani; végül a püspöki palota nagy kerttel és az 1892-ben elkészült Luther-templom. Kulturális intézmények: az egyetem 4 fakultással, botanikus kerttel, csillagvizsgálóval, gazdag könyvtárral (több mint 26000 kötet, 2500 inkunábulum, 7000 kézirat); a városi könyvtár; a sziléziai tartományi muzeum, különböző tudományos egyesület; 6 középiskola, tanitóképzők stb. Ipara és kereskedelme is Németország egyik legkiválóbb helyévé teszik. A gép- és waggongyártás, a szeszégetés és sörgyártás nagyon virágzó; jelentékeny a kereskedelme; hiresek gyapju-, kender- és gépvásárai. Az osztr.-m. monarkiának főkonzulátusa van benne. A város közigazgatása élén egy főpolgármester, egy polgármester, 23 városi tanácstag és 102 városi képviselő áll.

Forrás: Pallas Nagylexikon