Borries
Vilmos Frigyes Ottó gróf, hannoverai államférfiu, szül.
Dorumban-ban 1802 jul. 30., megh. Cellé-ben 1883. máj. 14. 1851 nov. a
Schelekabinet belügyminiszterének kinevezte. 1852. ápr. ugyan leköszönt, de
1855 jul. ismét belépett a Kielmannsegg miniszteriumába. Mint belügyminiszter a
reakciónak volt éltető lelke. A német egységnek is esküdt ellensége volt és a
második kamarában 1860 máj. 1. azt merte hangoztatni, hogy nemcsak a
fejedelmeket, hanem még a külföldi hatalmakat is fel kellene a német egység
megakadályozására szólítani. Ez a nyilatkozat egész Németországban nagy vihart
keltett, György király mindazonáltal miniszterét grófi rangra emelte, ki
különben az ortodox káté behozatala miatt támadt zavar következtében nemsokára
(1862 aug-) megbukott. Mindazonáltal az első kamara tagjának választották
(1863), 1865. pedig a király az államtanács elnökévé nevezte ki. Hannoverának
Poroszországba való bekebelezése után a porosz urakházába hivatott (1867), ahol
Hannovera autonom állásának fentartása érdekében néhányszor felszólalt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|