Bors

ritkán borsfa (Piper L., növ,), a borsfélék családjának több mint 600 fajt számláló és azért sokféleképen elnevezett cserjéje, ritkán fája, néha fűnemü növénye, meredt v. fölcsavarodó szárral, nyeles, csaknem egyközes-erü egyszerü levelekkel, dús virágzattal, amely néha ernyős, jobbadán pedig vastaggerincü, többsoru füzér. Virága egyes fajokon pároséltü, másokon özvegy, hol ül, hol kocsános. Legnevezetesebb faja a fekete, kerek, közönséges vagy török B., babérmag, a nagyobb szemü (P. nigrum L.); felmászó szára legföljebb hüvelykujj vastagságot és 5 m. magasságot ér el; röviden tojásdad, hegyes-végü levelével átellenben álló gyéres füzéren kéthímü, egyanyás, lepeltelen virágai vannak; termése eleinte vörös, később sárga bogyó, egyetlen húsos maggal. Hazája Elő-India, Travankor-és Malabár vidéke, ahonnan Tulsó-Indiába, a Szunda-, Filippini-, fűszeres-meg a nyugat-indiai szigeteken is elterjesztették. Dugványról szaporítják és venyige módjára, gyérlombu fákra v. pedig alacsony póznákra eresztik föl. Már egyéves korában is gyümölcsözik, élte 5-ik évétől 20-ig évenkint 4-5 kg. bogyót terem, azután lassacskán elernyed. Termését éretlenül szedik: amint a legelsők pirulni kezdenek, a virágfüzér gerincéről lepörgetik, a napon vagy enyhe kemencében szárítják, mire megfeketedik és összeráncosodik. Ekkor még fejletlen csíráju magvának húsa kivül zöldesszürke, belül sárgásfehér és lisztesen tülöknemü. Terpentinszerü olaja (1%) okozza zamatját; íze pedig a 2-8 % Piperintől (C₁₇H₁₉NO₃) van, melyet az alkohol fölold és prizmás kristályokban hagy meg. Kémiai hatása semleges; de kálilugos főztéből az erősen bázisos piperidin (C₅H₁₁N) és a piperinsav (C₁₂H₁₀O₄) kulön válnak ki. Az utóbbit káli-szupermanganáttal piperonállá (C₈H₆O₃) változtatják át, amelyet heliotropin néven vaniliafűszagu kellemes illatszerül használnak. A fehérbors, a növénynek éretten kihüvelyezett magva, melyet leginkább Khina vásárol holott Európa a fekete borsot jobb szereti. Főpiacai Európában: London, Amsterdam és Hamburg; legkitünőbb a malabár-bors, közepes fajtája a singapun és pinang B.; a hollandi v. batáviai B. a legsilányabb.

Forrás: Pallas Nagylexikon