Bors

1. Borsu v. Borsod, Böngér kun vezér fia, aki Kiev alatt csatlakozott Álmoshoz. Mikor Árpád 895. Szerencsen táborozott, B.-ot szép sereggel küldte Lengyelország felé, hogy az ország határait megvizsgálja és megerősítse. Kevéssel utóbb, mikor Árpád Szvatopluk ellen Zoardot, Kadocsát és Hubát küldötte, B.-ot is segítségükre rendelte. B. a Garam vizén átkelvén, egy Várad nevű földvárnál érte őket utól. Ott a négy vezér közül B. vezette a sereget a zólyomi hegyek közé, hol néhány földvárat kellett építenie, hogy a magyar sereget ellenséges támadás ellen biztosítsa.

2. B. comes 1129., midőn a gyermektelen II. István betegen feküdt Egerben, föllázadt és királlyá kiáltatta ki magát. Ugyanekkor egy Iván nevü főur is pártot ütött a király ellen, ki azonban mindkét lázadást elnyomta. Ivánt lefejeztette, B.-ot pedig örökre száműzte. B. Görögországba futott, hol nyoma veszett; hacsak nincs igazuk azoknak, kik története folytatását az éppen ekkor fölmerülő Borics történetében keresik s őt ezzel egynek tekintik. (V. ö. Lovcsányi, Adalékok. Századok 1886., 425-6. lap.) Egy másik B. comes (1194-1237), Domokos bán fia és Velek bán (dux) veje, ki a Miskolc-nemzetségből származott s rokonságban állt IV. Béla királlyal, utolsó tagja volt a B.-családnak, s 1237. táján hunyt el.

3. B. Dániel, pálosrendi tanár, szül. 1737., halálának éve ismeretlen. 1755. lépett a rendbe, 1767. hitszónokul Acsára, 1770. pedig N.-Váradra került. Kalazantriai szt. Józsefnek dicsérete c. munkát adott ki N.-Szombaton 1772. Némelyek neki tulajdonítják a Bakhus és az «Omnia vincit Amor» c. iskolai drámákat is, melyeket 1705. elő is adtak.

Forrás: Pallas Nagylexikon