Borvirág
Ha a bor nem telt hordóban vagy palackban sokáig áll, vékony
pókhálószerü réteg szokta bevonni, mely mindinkább megvastagszik, s mely B.
nevü penész (saccharomyces vini) sejtjeiből áll. Ezek 6-7 ezredrész milliméter
hosszu szintelen sejtek, melyeknek egy-két magvacskájuk van, s melyeknek a
levegő oxigénjére okvetetlenül szükségük van. E sejtek igen erélyes oxidáló
hatást gyakorolnak, s úgy a bornak szesztartalmát mint savtartalmát oxidálván,
elégetik. Hatásuk következtében tehát a bor gyengébb és kevésbbé savanyu lesz.
A virágosodástól úgy óvjuk meg a bort, ha a hordót rendszeresen töltögetve
folyton telve tartjuk, s ha a palackot gondosan bedugaszoljuk, hogy a levegő a
borhoz ne férhessen. A virágos bort úgy javíthatjuk meg, ha mindenekelőtt a
palackot v. hordót tele töltvén, a B.-ot arról lehetőleg eltávolítjuk, s a
hiányzó borszeszt 10%-ig tiszta szesz hozzáadása által pótoljuk; továbbá
ügyelünk arra, hogy a levegő a borhoz ujból hozzá ne jusson.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|