Börzsönyi hegység
(Diósjenői hegység), a Magyar Középhegység dunáninneni
részének legnyugatibb tagja Nógrád és Hont vármegyében a Dunától az Ipolyig
terjed, mely utóbbi azt É. és Ny. felől határolja; K. felé csak apróbb völgyek
különítik el a Cserháthoz tartozó Nagyszáltól, mely Vác fölött emelkedik. A B.
főgerince É-D-i irányban húzódik közel K-i széléhez, miért is csak Ny. felé ereszt
hosszabb ágakat. Legmagasabb csucsai a Csóványos (939 m.) s a szép kilátást
nyujtó nagy-Hideghegy (865 m.), tov. a Magosfa (906 m.) és Nagy-Inóc (813 m.)
valamennyi Diósjenő és Börzsöny közt; É. felé a Kámor (662 m.) és a drégelyi
várhegy (444 m.), D-en a Nagy-Maros felett levő, elragadó kilátást nyujtó
Hegyestető (482 m.) említendő. A B. tulnyomóan zöldkőből és trachitból áll,
melyben több helyen (Sághegy Mária-Nosztra mellett) nagy kőbányák vannak.
Tájképi szempontból a Csóványos és Hideghegy vidéke, valamint a Duna menti
részlet igen szép és gyakran látogatott. Hajdan a B.-ben, különösen Börzsöny
Perecsény és Szokolya határában gazdag arany- és ezüstbányák voltak, melyekben
többek közt a ritka tellur is előfordult; ma a bányák elhagyatvák; több helyen
(Drégely, Szokolyahuta) gránátokat találni. A hegységet leginkább lombos erdők
borítják, fenyő csak kivételesen lép fel (Hohe Tax).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|