Bossányi
család (nagybossányi és nagyugróci). Régi magyar család,
mely a gr. Ujfalussy, b. Majthényi, b. Rudnyánszky, Bacskády, Besznák
Csermendy, Divéky, Jókuthy, Motesiczky, Rudnay és nyitrazsámbokréti
Zsámbokréthy családokkal együtt a Nyitra vmegyében megtelepedett ősi Divék
nemzetségből vette eredetét. A család egyik kihalt ága 1694. báróságot, 1775.
grófságot nyert. Őse Folkomár ispán a XIII. sz. közepén élt, ki IV. Bélától
Bosán földet kapta cserébe bizonyos turócmegyei birtokért. Fiai Gyüvéki
(Divéki) Baán és Kozma 1275. osztoztak meg nyitra- és trencsénmegyei ősi
birtokaikban, összesen 9 községben. 1277. Kun László Dyueki -Baán fia Barleus
mestert és testvéreit Budmert (1277-98), Iroszlót (1277-1316), az 1299-iki
pozsonyi alispánt és Gergelyt, valamint nagybátyja, Kozma fiait (Kozma,
Leusták, Lukács és Iván) megerősíti Bosán birtokában, 1287. pedig a
nyitravmegyei Preznichét adományozza neki. 1294. az említett Barleus 12 márka
vérdijt fizet az általa megölt Aladár fia István barsi várjobbágy testvérének
Miklósnak. 1299. III. Endre Barleusnak és testvérének Iroszlónak a hűtlen
Divéki István birtokainak harmadrészét adományozza: 1300. Barleus és Iroszló
trencséni Csák Máté szolgdlatában voltak s mint ilyenek, III. Endrétől a
barsmegyei Vezekényt kapták. Baán négy fia közül Barleus (fiai Miklós és
János), Iroszló (fiai Domokos, Péter és Demeter) és Budmer ispán (fia András)
terjesztették tovább a családot: A későbbi ivadékok közül B. János 1618.
nyitrai követ, B. Mihály 1635. barsi alispán volt, majd bárói címet nyert, fia
B. László jelentékeny szerepet vitt I. Lipót korában. 1622. B. Boldizsár a
soproni országgyülésen követ volt. B. Gábor 1681, 1715. és 1720. nyitrai követ,
elébb Bercsényi Miklós titkára majd a n.-szombati ker. tábla elnöke. B. Ádám
1681. nyitrai alispán. B. József 1741. nyitrai követ; u. a. volt 1751. B. Imre,
majd 1760. alispán, később alországbiró, kir. alhelytartó s 1775. gróf, vele
azonban kihalt a grófi ág. A bárói ág utolsó ivadéka B. Miklós 1760. szeptemvir
volt. B. Simon a negyvenes években nyitrai alispán, majd pedig az abszolutizmus
alatt hontvmegyei főnök. A család egyik ága Bihar vmegyébe szakadt, melyből B.
Ferenc 1764. bihari követ volt. (Wertner M., A magy. nemz. l.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|