Bossányi

András (nagy-bossányi), Pest város volt főorvosa, Rókus-kórházi igazgató, egyetemi tanár, kir. tanácsos, szül. Nagy Bossányban (Nyitra várm.) 1753., megh. Pesten 1825. Statisztikus összeállítást adott ki a Rókus-kórház működéséről, irt népszerü, valamint tudományos orvosi munkákat. Közönséges népoktatás a természetes ember-himlőnek jeles hasznáról címü könyve 8-féle nyelven jelent meg.

2. B. László, képviselő, szül. Kisprónán, Nyitra vmegyében 1823 okt. 15. 1845-49-ig Nyitra vm. aljegyzője volt. 1848. a pozsonyi zsidózavargások alkalmával Tarnóczy kormánybiztos mellé segédül rendelték s ennek oldala mellett működött szept. 15-ig. Midőn Jellasich Bécs felé huzódott, Ujházy kormánybiztos mellett szerepelt mint segéd, mindaddig, mig a magyar csapatok el nem hagyták Pozsonyt. 1849. elfogták és 8 évi várfogságra itéltetett. Theresienstadtban ismerkedett meg a szintén fogva volt Károlyi István gróffal; 1850. kegyelmet nyertek, B. mint a gróf meghittje mellette maradt Fóthon a grófnak 1881. bekövetkezett haláláig. Eközben élénk részt vett Pest vm. élénk mozgalmaiban, és sokat fáradozott a Deákpárt megalakítása és szervezése érdekében a megyében. A fúzió után a szabadelvü párthoz csatlakozott s mint ilyen 1881 óta a gödöllői kerületet képviselte: 1892. nem nyert többséget, s azóta tevékenységét leginkább az első hazai takarékpénztárnak szenteli. 1893. ápril hóban a király a III. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon