Bossuet

(ejtsd: boszoé; Jakab Bénigne. Egyike nemcsak Franciaország, hanem a három utolsó századbeli kat. püspökök legjelesbjeinek. Kitünő hittudós. Ős és nagytekintélyü burgund család ivadéka, szül. Dijonban 1627 szept. 27., megh. 1704 ápr. 12. 1652. a párisi főtankodában hittudorrá avattatván, a missziókban alkalmazták Metzben, hol sikeresen működött a protestánsok megtérítésén. Nagy szónoki híre miatt gyakran a francia fővárosba hívták, hol 1669-ig többször hirdette isten igéjét. Ez évben condomi püspökké neveztetett ki, de e méltóságról lemondott, midőn őt a király a trónörökös nevelésére meghivta. Mint ilyen irta Discours sur l"histoire universelle c. hires és örökbecsü világtörténelmi művét, melyet neveltjének alánlott. Ez időtájra esik: Politique tirée de l"Ecriture sainte c. műve, melyben a fejedelmeket mérsekletre, a népeket engedelmességre inti, mindannyijokat pedig az isteni akarat iránt való hódolatra. A trónörökös nevelésének befejezése után meauxi püspök lett, mely hivatásában apostoli buzgósággal működött, jeles kátét szerkesztvén megyéje számára, missziókat tartván és páratlan ékesszólással, fáradhatatlanul hirdetvén isten igéit. 1668. jelent meg Exposition de la doctrine catholique címü műve, melyben főkép a protestánsok által eltorzított kat. tant tüntette elő egész tisztaságában és valódiságában. A mű, mindamellett, hogy semminemü támadást nem foglalt magában, mégis nagy mozgalmat idézett elő a protestánsok között. Legelterjedtebb és legkiválóbb műve: Histoire de variations, melyben a vitakérdéseket mesteri módon világítja meg és a reformáció történelmét, a dogmatikai fejlődés szempontjából a XVII. századig követi. A jansenistákkal szemközt kiméletet tanusított és kedvező véleményt látszott felőlük táplálni, de élete vége felé kijelenté, hogy minden hivő az egyháznak dogmatikai tények körül való itéletét teljes és feltétlenül benső hódolattal tartozik fogadni. Az 1682-iki párisi gyülekezeten B. ugyan az u. n. gallikanizmus híve és védelmezője volt, de mérsékletével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a négy pontu nyilatkozat élesebb kifejezést nem nyert. B. az egyházi szónoklatot Franciaországban nagy lendületbe hozta. Gyászszónoklatai mindazt felülmulják, amit e téren a francia irodalom felmutathat. Kortársai bámulták, mert szellemi nagyságával nyájasságot és szelidséget párosított. Magyarul megjelent tőle: A katholika hit tudomány pörben forgó czikkelyeinek előadása. Fordította néhány jegyzetekkel Döme Károly (Nagy-Szombatban 1793. Az universitás bet.). A katholikus hit tudománya azon ágazatának, melyekről visszavonások vagynak kifele. Fordíttatott Bogyai Mihály által (Vác 1793. nyom. M. Gottlieb Antalnál). V. ö. Bausset-Feder, Das Leben B.-s (3. köt.); Rebelliau, B. historien du protestantisme (Páris 1891); Lauson, B. (Páris 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon