Bosznia

Hercegovinával együtt azelőtt török tartomány volt, most az 1878 jul. 13-iki berlini egyezség folytán török szuverénitás alatt álló, de az osztrák-magyar monárkia által katonailag megszállott és kormányzott tartomány Horvátország, Szerbia Novibazár Montenegró, az Adria-tenger és Dalmácia közt. Természetes határai: É-on a Száva, K-en a Drina, Ny-on Kleknél 8 km. hosszuságban az Adriai-tenger és a Dinari-Alpok főgerince. Területe Hercegovinát is beleszámítva 51110 km².

Felülete.

B. és Hercegovina, az ÉK-i részében a Száva-menti termékeny sikságot, a Poszavinát leszámítva, hegyekkel takart ország. Az Una és Unac forrásai közt Imoszkiig egy hegytömeg ágazik a Dinari-Alpok főtörzséből és K. azután DK-i irányt követve átvonul B.-n. Ennek egyes markánsabb részei Ny-ról K-re: a Szatorplanina (1873 m.), Krplina-planina (1815 m.), Radusa; pl.(1956 m.) Ljubusa-pl. (1798 m.), Bitovujaplanina (1824 m.), Bjelasnica-pl. (2067 m.), Treszkavica-planina (1877 m.) Lelje-pl. (2034 m.) és Lebrsnik-pl. (1859 m.). Az itt említett részekből álló, hatalmas hegytömeg, terjedelmes, körülbelül 1000 m. magas és néhol 1900 m. magas hegycsucsok által koszoruzott fensikjaival vizválasztóul és a Ljubusa-planinától kezdve határul szolgál B. és Hercegovina között. Benne nincs oly folyó, amely a tengerbe torkolló vizet táplálna; mélyedései nagyobbára hosszu, É-ról D-re nyuló, 700-900 m. magas, széles és termékeny völgymedencék (Livanszko-polje, Rusko-blato, Glamocskopolje, Duvno-polje) amelyeknek vizei a föld alá tünnek el. É-felé, az Unac és Száva forrásaitól, e hegység a Crljevica-planinától kezdve alacsonyodik és a Ny-ról K-re vonuló Gronecs-planinával végződik; ennek az Una és Szana felé nyuló ágai alacsony hegyekké sülyednek. A délibb tömegesebb részeken a fontosabb átjárók a Maklen-nyereg (1123 m.) Prozornál, az Ivan-nyereg (967 m.), Konjicánál és a Cemerno-nyereg Gaaekonál; az ÉNy-i részekben pedig a természetes utak az Unac-, Szana-völgy, továbbá a Gronecs-planina előtt D-en elnyuló 600-1000 m. magas horpadás, meg a Bjelajszko-, Medeno-, Bravszko- és Petrovacskopolje. A fővizválasztótól a Vrbasz és Boszna közt É-felé hosszu hegylánc (Britovnia, Sztit Vranja, Vranica, Vucia nevek alatt) nyulik el, amelynek egyes csucsai D-en 2000 m. magasságot érnek el; É-felé azonban alacsonyodik és az Uzlomac (942 m.) és a Borja-planinától (1077 m.) kezdve a Száváig dombos vidékké alakul. Benne a legfontosabb horpadások: a Risovac (600 m.), a Komari (914 m.) és a Predivoda-nyereg (1150 m.).

A Boszna és Drina felső folyása közt a fővizválasztóhoz az 1100 m. as Zagorje-fensik csatlakozik, amelynek É-i és K-i szegélyéről a Boszna mellékvizei, D-i és DK-i lejtőiről pedig a Drina mellékfolyói futnak le. Ezen fensik egy másik nem kevéssé jelentékeny, 800-1000 m. magas fensikkal, a Romanja-planinával áll összeköttetésben; a Romanja-planina Sarajevo mellett terül el; rajta egyes hegycsucsok 1600 m. magasságot is elérnek a Lupoglavo 1628 m). A Romanjaplaninától É-ra a Drinacsa- és Krivaja-völgy által elválasztva NyK-i irányban körülbelül 700 m. magas hegység, a Vrana-planina nyulik el. Ettől a Szprecsa-völgy választ el egy ugyanily irányt követő hegységet, amelynek főága a Majevica (500-700 m.). A Majevica fokozatosan ereszkedik alá a Poszavinára. A Bonna és Drina felső része közt a főbb hágók; a Bogoj-nyereg (1300 m.) a Zseljeznica és Dobrobolszka közt, a Bazanovicii a Zseljezsnica és Kolima közt, és a Kladanj-melletti ( 1100 m.). Lényegesen különbözik Hercegovina felülete B.-étól. Míg B. a főfolyója és ezek mellékvizei által szaggatottá válik és benne hegy-völgy váltakozik: Hercegovina, mivel rajta csak a Narenta és ennek négy mellékvize folyik át és ezek is meredek, 1000 m. magas szűk völgyekben törtek utat maguknak, a tömeges hegység képét nyujtja. Kiterjedt fensikok és hegyüstök jelzik ama különböző lépcsőket, amelyekben hegységei a dalmát határ felé lejtősödnek. A legfontosabb fensikok és hegyüstök a Narentától É-ra a Rakitnoi-polje (860 m.), a Posusjeipolje (610 m.), a Bielo-polje (250 m.) és a Mosztarszko-bleto (230 m.); a Narentától D-re és DK-re a Morinjei fensik (1200 m.), a Gacskopolje (950 m.), a Neveszinszki-polje (850 m.), a Dabarpolje és a Bileki-medence (470 m.).

Forrás: Pallas Nagylexikon