Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Boszorkányp... ----

Magyar Magyar Német Német
Boszorkányp... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Boszorkánypörök

A vallás ellen elkövetett bűntetteknek a műveltség haladásával a bűntető törvénykönyvekből eltünt neme a bűbájosság s ördöngösség (crimen magiae; magia daemoniaca), mi a. m. szövetkezés az ördöggel, s annak segedelmével legtöbbnyire másnak kárára csodálatos és szokatlan tüneményeknek és változásoknak előidézése, eszközlése. Az ebben rejlő istentagadás, a lelki üdvnek ezzel járó elvesztése és vélelmezett társadalmi veszélyessége alkotja a boszorkányos műveletek bütetendőségének alapját. A közvélemény a bűbájosokat különféle fajokra osztotta, igy a jóslók, varázslók, igézők, sorsvetők, kantairesek (incantatrices), szemfényvesztők, boszorkányok, lidércek stb.-ek fajára. Már a római császárok pallos által való halált szabtak a bűbájosokra Codex IX. 18. Hazánkban szt. István és szt. László törvényei vegyes birósághoz tartozónak rendelték a bűbájosságot s részben az egyházi hatóságokhoz utasították, s dacára Kálmán király rendeletének («De strigis vero, quae non sunt, nulla quaestio fiat» - boszorkányokról, minthogy nincsenek, szó se legyen) a későbben világi biróságokhoz utasított B.-k hazánkban is megkövetelték a maguk áldozatait. A büntetés halál, és pedig, ha a bűntett kártétellel volt összekapcsolva, nyilvános elégetés volt. Igy Szegedi János 1749. a törvénytárhoz csatolt Cynosurája szerint: «hodie judex secularis contra illas (strigas t. i.) procedit et more aliarum gentium igne exterminat». Ha károsítás nem történt, a szerencsétlen büntetése annyiban enyhült, hogy elébb fejét vették, s csak hulláját égették el. (V. ö. Bodó, Jurispr. crim.) A visszaélések megszüntetését III. Károly kezdeményezte Szeged városához 1728 okt. 28. intézett leiratában. Teljes eréllyel azonban csak Mária Terézia lépett fel 1756., azt rendelvén, hogy az eljárás a legnagyobb óvatossággal történjék s a hozott itéletek kihirdetésük s végrehajtásuk előtt legfelsőbb helyre terjesztessenek; 1758. pedig, hogy a bűnv. eljárás megkezdése előtt legfelsőbb helyre történjék fel terjesztés; 1768., hogy csakis a legkétségtelenebb bizonyítékok és más kapcsolatos bűntettek esetében kezdessék meg a vizsgálat, mire az ily perek csakhamar megszüntek. A B. utolsó áldozata hazánkban két nő volt, kik Nagy-Károlyban 1745. megégettettek, miután néhány évvel azelőtt Szegeden hat boszorkánymester, közöttük a volt városi biró, 82 éves aggastyán, hét boszorkány társaságában, máglya-halált szenvedtek volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is