Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Boszporus... ----

Magyar Magyar Német Német
Boszporus... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Boszporus

(törökül: Isztambul Bogazi v. Bogaz icsi), Európát Ázsiától elválasztó tenger-szoros, amely a Fekete-tengert a Propontisszal vagyis a Márványtengerrel köti össze. Nevét (bouz a. m. ökör, poroz a.m. gázló,) a mitosz onnan magyarázza, hogy ló, tehénné változta után, e szoroson uszott keresztül. A B. DNy-ról ÉK-i irányban huzódik, 27 km. hosszu (az európai part, kanyargásait is beleszámítva, 31, az ázsiai pedig 38 km.), átlagos mélysége 30-60 m.; szélessége 550 és 2200 m. közt váltakozik. Keletkezése a diluviális korszakot meg nem előzhette; az É-i bejáratnál az európai és ázsiai parton található bazaltsziklák vulkáni közreműködésre látszanak mutatni. A felszini áramlás, amely helyenkint igen erős (p. Therapiánál, Kandillinél, Arnautköinél), a Fekete-tenger felől a Propontisz felé irányul, a felszin alatt menő áramlás ellenkező irányt követ: ennek tulajdonítandó, hogy a Fekete-tengernek sótartalma, a belé torkolló folyók nagy mennyiségü édes vize ellenére, sem csökken. Partjait szép alaku, sok helyen meredek és 200 m.-nél magasabbra emelkedő dombok alkotják és egész sorából állanak az egymást követő hegyfokoknak, amelyek között számtalan a pompás, szélesebb és keskenyebb öböl; ezek mögött pedig a legváltozatosabb, ciprusoktól és százados platánoktól beárnyékolt völgyek nyilnak. A partok tájképi szépségekben is nagyon gazdagok; paloták, kastélyok, a genovai és bizánci időkből fönmaradt romok, kioszkok, falvak, nyaralók és kertek láthatók rajtuk, míg vizét kisebb-nagyobb gőzösök és fürge csolnakok szelik

A B. alakját tekintve 3 részre osztható: 1. A tölcséralaku nyilás a Fekete-tenger felől, a Rumili Fenerinál levő Szimplegaszoktól v. Cianei sziklazátonyoktól Anadoli Kavakig; 2. a Felső-B. vagyis azon két medenceszerü öböl, amelyek közül az É-i (a böjükderei) az európai, a D-i (a beikoszi) pedig az ázsiai szárazföldbe nyulik be s amelyeket egymástól Therapiánál keskeny szoros választ el; 3. az Alsó-B. a körülbelül Emirgiontól a Propontisz nyilásáig terjedő keskeny szoros, amelynek két helyen, a Seitan Burnunál (Rumili Hisszártól É-ra) és Akinti Burnunál (Arnautköi mellett) igazán rohamos áramlata van. E két pont közt a B. legkeskenyebb (550 m.). Itt veretett hidat Dárius persa király, midőn a görögök ellen hadat vezetett. Innen tul a B. lassan ismét kiszélesedik és kijáratánál ujra tölcséralakuvá lesz. Az ókorban az átjáratot a B.-on veszedelmesnek tartották és a Fekete-tenger felőli bejárat keskenységénél, a hirtelen változó szeleknél, az áramlatoknál és a gyakori sűrü ködöknél fogva még ma is nem ritkán veszedelmet hoz a hajókra. Bár e bejáratnál mind az ázsiai, mind az európai parton, Rumili Fenernél és Anadoli Fenernél áll egy-egy világító torony, a hajótörések elég gyakoriak; ezért is ujabb időben Kiliánál és Silenél mentő állomásokat rendeztek be.

A B. partjait már az ókorban is, miként Bizánci Dionysios az «Anaplusz Boszporu»-ban megénekli, számos helység lepte el. Fokozottabb mértékben van ez meg ma. Dolmabagcsetől kezdve a Feketetengerig az európai parton a következő paloták, helységek stb láthatók: maga a Dolmabagcse Abdul-Medsid által 1853-ban épített szultáni palota. Konstantinápolynak Kabatas nevü része mellett fekszik és ma a török császári család egyes tagjainak lakóhelyül szolgál. A Dolmabagcsével határos É-on Besiktas (l. o.) Khaireddin pasa síremlékével; Besiktas K-i végében van a Jildizkiösk, II. Abdul-Hamid szultán lakóhelye, hatalmas nagy parkkal, amelyet fal vesz körül. A Jildiz főkapuja előtt áll az 1885-86-ban épített Hamidije mecset. Besiktas és Ortaköi falu közt van a tiszta márványból (1863-67) épített Csiragan palota, vele határos az őrmények és zsidóktól lakott Ortaköi falu jelentékeny kertészettel és mellette előkelő törökök nyaralóival. A Defterdar Burnun (hegyfokon) tul van Kurucsesme, azután pedig Arnautköi falu, az ókori Hestiae; a mellette levő Akinti Burnun sok a kávéház és élénk a népélet. A hegyfok mögött terül el a szép Bebek-öböl (az ókorban Chélai) a néhai Kiamíl basa palotájával és Ali basa konakjával. Valamivel odább van Rumili Hisszar török falu, amelynél a B. a legkeskenyebb. Ezen a helyen építetett II. Mohammed 1452-ben bizarr alaku várat, amelyből a szorosba a hajók bejövetelét megakadályozta; a vár romjai maig is láthatók. Rumili Hisszaron tul vannak Baltaliman, Bajadsiköi és Emirgon v. Emergian helységek; ez utóbbiban (az ókorban Cyparodes) van az egyiptomi ex-khedivének pompás parkkal körülvett nyári palotája. A Sztenia-öböl közelében van Jeniköi, gazdag görög bankárok palotáival, rajta tul pedig Therapia (az ókorban Pharmakia), Böjükdere (az ókorban Bathykolpos), Meszar-burnu, ahol az ókorban Aphrodité Pándémos szentélye volt,. Jeni Mahalle, amelynél a régi Telli Tabia erőd; Rumili Kavak, amelynél ágyutelepek állanak. Ez, utóbbi helységen tul kopár sziklák alkotják a partokat Rumili Fenerig, a B. utolsó helységeig; e két helység közt van a Böjük Liman, a Karibdse nevü erősséggel és egy ágyuteleppel.

Az ázsiai parton a Fekete-tenger felőli bejáratnál van Anadoli Feneri, a világító toronnyal; rajta tul Poirasz egy ágyuteleppel, Filburnu ugyancsak ágyuteleppel, Anadoli Kavak, és mellette a gyönyörü kilátást nyujtó hegyen bizánci eredetü vár romjaival, két kitünőn fölszerelt ágyuteleppel. A Jusa-dag, Józsua-hegy mellett: nyulik be a szárazföldbe a gyönyörü hunkjar szkelesszii völgy, D. felé következnek ezután Beikosz (l. o.), Szultanije, III. Murad szultán nyári palotájával, Indsirkői, üveg- és porcellángyárral, Csibukli, Rifat basa Mahalesszi nevü szép, árnyékos kertjeivel, Kanlidse, Anadoli Hisszár, Güszel Hisszár v. fekete kastély nevü erődnek romjaival, amely börtönül szolgált. A falutól D-re van a Gökszulvölgynek vagyis az ázsiai édes vizek völgyének kezdete. Rajta tul vannak Kandilli, Vaniköi, Kuleli vagy Kuleli Bagcse, Csengelköi, Bejlerbejköi, a Bejlerbej Szerai nevü márványpalotával, Sztavrosz és végül Kuszgundsuk. V. ö. Hammer: Constantinopolis u. der B. Pest 1822; Csihacsev: Le B. et Constantinople. Páris 1865; Boiatzis: Grundlinien d. B. (Königsberga 1887); Mayer: Türkei und Griechenland 1892.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is