Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bottyán... ----

Magyar Magyar Német Német
Bottyán... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bottyán

János (Bak Bottyán), II. Rákóczy Ferenc vezérlő tábornoka, a kuruc háboruk legnépszerübb alakja, szül. Esztergomban 1635-40 közti években, szegény nemes szülőktől, megh. 1709 szept. 24. Séllyén tanult és ez időben apja valamely ifjukori csinyje, vagy tán amiatt, hogy a katolikus hitre tért át (biztosan nem tudjuk), kitagadta és örökségéből kizárta. A tanulni vágyó ifju, hogy tanulmányait megszakítnai ne kelljen, a jezsuiták kollegiumának kapusa lett, hogy ezáltal kiérdemelje a tanítást és tartást. Azonban vágyai csakhamar a harc terére vonták és előbb a séllyei, majd az esztergomi végvárakban katonáskodott. Ez időben követte el első, vakmerő vitézségre valló tettét. Fogadott társaival, hogy Érsekujvárra, melyet 6000 főnyi török őrség tartott megszállva, bemegy és a főtéren álló mecsetről az imát elmondó dervist ledobja s maga épen kerül vissza. Parasztruhát öltve magára, bement Érsek-Ujvárra, hol épp vásár volt, és mikor a dervis kijött a minaret erkélyére, hogy imáját elmondja, B. utána suhant és letaszította a kövezetre. Ezután hirtelen lejött a tornyból, a várkapu felé sietett és az utját álló jancsárt lelőve, megszabadult. Az üldöző török csapatot rá várakozó társai felkoncolták. 1863. az esztergomi várlovasságának főhadnagya lett, 1685. pedig vitézül megvédte a várat Ibrahim budai basa ellen. Részt vett Lotaringiai Károly, Badeni Lajos és Savoyai Jenő oldalán a délvidéki várak visszavételében s itt oly hősiességet tanusított, hogy Lipót császár ezredessé és egy huszárezred tulajdonosává nevezte ki. 1696-98-ig Kecskemét, Cegléd, Kőrös és vidékének hadi kormányzója volt. Elvesztvén a csatározásokban egyik szemét, katonái Vak B.-nak nevezték el. A karlócai béke után (1699 jan. 26.) visszavonult esztergomi birtokára és a nyitrai kegyesrendiek számára 3000 frtnyi alapítványt tett. Mint a szegények jóltevője, egész vidéken tisztelet tárgya volt. A spanyol örökösödési háboru ujra kiszólította magányából és 1701 elején ezredével a Rajna mellé rendeltetett, honnan hazatérve a császári seregekkel a felkelők ellen küzdött. Esztergom parancsnoka, báró Kickländer áhitozván B. esztergomi birtokaira, bevádolta őt, hogy Rákóczy Ferenccel és tábornokaival titokban levelezést folytat. E miatt 1704 okt. 1. elfogták, de még aznap hű embereitől kiszabadíttatván, Selmecbányára ment és Rákóczynak esküdött hűséget. Ezután B. lett a kuruc háboruk leghősiesebb s ugyszólván legendaszerü alakja. Egymásután aratta diadalait Felső-Magyarországon s a Dunán túl. Mindenütt ott volt s a végveszély pillanatában, a legválságosabb helyzetekben az ő vakmerő hősiessége döntötte el a csatát. Katonái lelkesedéssel csüngtek rajta és elszántan követték a csaták tüzébe. Nejét a B. kiszabadítása miatt dühös Kuckländer börtönbe vetette, hol néhány hónapra rá 1705 végén meghalt. Leveleit Thaly Kálmán gyüjtötte össze és kiadta: B. vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok (1685-1716) címen. Ő irta meg B. életrajzát is. V. ö. Nagy Iván, A B. család nemeslevele (Turul 1884), Tagányi Károly, Vak B. családjának genealogiájához (u. o. 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is