Bougie
(franciául a. m. gyertya), sebészeti eszköz, mellyel szükült
testcsatornákat v. csöveket vizsgálnak, ill. kitágítanak. A vizsgálandó
csatornákhoz képest különböző hosszu és különböző vastagságu hengeralaku
eszköz. Leginkább a végbél, a bárzsing és hugycső számára használják azért,
hogy 1. azokat rendes ürterükre nézve megvizsgálják, esetleg azokban idegen
testeket felkeressenek, 2. megszükült állapotukat a B. egyideig való
benhagyásával tágítsák; 3. segítségükkel a csatornák beteg helyeire
gyógyszereket, kenőcsöket stb. alkalmazzanak. A B. különböző anyagból készül,
ugymint: ércből, kaucsuk és gyántakeverékkel áztatott selyemszövetből,
guttaperkából, celluloid-ból stb.; régebben viaszból, bélhúrból is készültek.
Alakjukra nézve: hengeralakuak tompa véggel, vagy végükön gombocskával (B. á
boule), vagy végükön megvékonyodók (konikus B.); továbbá egyenesek vagy tompa
szögben hajlott végüek (Mercier-féle B.). Legtöbbször hugycsőszükületek
gyógyítására használtatnak 23-26 cm. hosszuságban és 1/3
mm.-től 10 mm. vastagságban, úgy hogy minden magasabb szám 1/3
mm.-re vastagabb 1-30. számig (francia skála); az angol sebészek által használt
legvékonyabb B. 11/2 mm., legvastagabb 9 mm. 1-16. számig
(angol skála). A katéter-től abban különbözik, hogy tömött henger s csatorna
nincsen a belsejében, melyen a folyadék levezethető.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|